Múzeumok éjszakája 2025

2025.06.21. 23:04
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2025. június 21. (szombat)
 
 
 
 
 
 
Csodapatika-avató, egy világjáró hajós és egy fehérvári színésznő különleges tárlatvezetése, jótékony sportbarátok beszélgetés és e varázslatos estére született zenei formációk koncertje is várta a Múzeumok Éjszakáján az érdeklődőket Székesfehérváron. A szombaton éjfélig tartó, közel száz eseménynek huszonkét helyszín adott otthont.
 
A Múzeumok Éjszakáján idén is megteltek Székesfehérvár terei és múzeumai. Szombaton kora délutántól egyre nagyobb számban érkeztek az arany és kék színű karszalagos látogatók a Belvárosba, akik a programfüzetet böngészve vették az irányt a négy égtáj felé, hogy minél több helyszínre és programra eljussanak. A Városháza hűvös aulájában egy csoport várakozott arra, hogy dr. Cser-Palkovics András polgármester vezetésével végigjárja és megismerje a az impozáns épületet. A Városház téren a veterán autók és motorok között sokan nosztalgiázva sétálgattak, beszélgettek. Az Országalma körül az árnyékban megpihenve hallgatták a Székesfehérvár Helyőrségi Zenekar friss muzsikáját, majd menetzenével kísérve indultak a Helyőrségtörténeti Gyűjtemény felfedezésére.
  
A szemfülesek a program elején az Óramúzeumba látogattak, hogy időt nyerjenek. Verklimuzsika mellett gyerekek és felnőttek ugyanis olyan egyedi kar- és faliórákat készíthettek, amelyek megfelelő időt mutattak a huszonkét helyszín bejárásához. Varázslatban és mulatságban nem volt hiány: a gyerekek kacagásától hangos Hetedhét Játékmúzeumban Vitéz László küzdött igazságáért, miközben a látogatók keresték a számukra legszebb, legviccesebb, leg-leg-leg játékokat. Ünnepélyes eseménynek lehettek szemtanúi azok, akik a Fő utcán jártak, hiszen ekkor adták át és nyitották meg a lélekgyógyításról híres Csodapatikát. A Fekete Sas Patikamúzeumban a Szabad Színház előadásában ismerhették meg a híres gyógyszerész, Rimapénteki Rimai Péntekh történetét, akinek, mint mondta: „kicsinyesség, kapzsiság, nagyravágyás, álszerénység, alamusziság, lustaság, torkosság, tohonyaság, lelki restség, pénzsóvárság és mindenféle gonoszság, eltévelyedés és átok ellen vannak írjaim, balzsamjaim, cseppjeim és pasztilláim.”
 
 
A Csók István Képtár árkádjai alatt szebbnél szebb alkotások születtek az ügyes kezű kavicsfestők jóvoltából. A játékos kedvű rejtvényfejtők a Szent István Király Múzeum első 150 évében barangoltak, keresve a válaszokat a kérdésekre. A „kutatómunka” során felfrissülést jelentetett egy kis beszélgetés a közösség értékéről Kiss Diána Magdolnával, a Vörösmarty Színház színművészével és a szenvedélyről Fa Nándor hajótervező és -építő, óceáni szólóvitorlázóval.
  
A Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeumban a SportBarátok Extra esttel indult a program, ahol Vakler Lajos újságíró ezúttal Stipsicz Bence válogatott jégkorongozóval, a Fehérvár AV19 tagjával beszélgetett, és itt adták át azt a mezt, amelyet jótékonysági céllal bocsátottak árverésre, és így egy pusztavámi beteg gyermek gyógyulásához több mint kétszázezer forinttal járultak hozzá a szurkolók és a sportoló.
  
A Magyar Nemzeti Levéltár Fejér Vármegyei Levéltárában a zenéé volt a főszerep: hangszersimogatóval indult az este, ahol Mihály György hangszergyűjtő, zenetanár gyűjteményének darabjait lehetett kézbe venni, majd megnyílt a „Hangszeres örökségünk, a magyar lélek hangjai” című időszaki kiállítás, amelyben Mihály György kurátor tartott vezetést. A Szerb Ortodox templomban Katerina Ivanovics, az első szerb festőnő emlékkiállítását, valamint a fehérvári szerbek életéről szóló tárlatot is sokan megnézték.
 
 
 
A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2025 December
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
    
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.