Bemutatkoznak a Székesfehérváron élő nemzetiségek – új sorozatot indít a TARSOLY egyesület

2025.07.22. 08:30
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2025. július 22. (kedd)
 
 
 
 
 

A görög hegyvidék népzenéje messze szállt a Fő utcán hétfőn este, és a Sirtaki Tánccsoport kör- és szólótáncokkal néhány percre valódi görögországi hangulatot varázsolt a Belvárosban. A Székesfehérvári Görög Nemzetiségi Önkormányzat „Görög menekültek Magyarországon” kiállításával indult útjára az a kiállítássorozat, amelynek keretében a városban élő nemzetiségek adhatnak egy kis ízelítőt kultúrájukból, történelmükből a TARSOLY Ifjúságért Egyesület szervezésével közösen.
 
A Székesfehérvári Görög Nemzetiségi Önkormányzat és a TARSOLY Ifjúságért Egyesület szervezésében különleges fotókiállítás nyílt hétfőn este Székesfehérváron. A „Görög menekültek Magyarországon” című időszaki vándorkiállítás arra fókuszál, miként érkeztek az 1948–49-es görög polgárháború elől menekülők hazánkba, különösen a gyermekek sorsára koncentrálva. Fotók, személyes emlékek és idézetek, naplórészletek is láthatók a Fő utca 3. alatti Márványcsarnok kiállítótérben.
 
„Ez a kiállítás több mint a képek gyűjteménye. Ez egy emlékezés és hála.” – kezdte köszöntőjét a 2024 őszén alakult Székesfehérvári Görög Nemzetiségi Önkormányzat elnökhelyettese, Gombai-Nagy Vaszilika. Történetek, arcok, amelyek mögött fájdalom, remény, újrakezdés van. Történetek azokról a görög családokról, amelyek a XX. század viharai elől menekülve új otthonra leletek Magyarországon, Fejér vármegyében és itt, Székesfehérváron. „Közülük senki nem tudott magyarul, csak a szeretet és az összetartozás nyelvét ismerték, de szívós munkával, hittel közös munkával felépítettek egy új életet és hozzájárultak ennek az országnak a sokszínűségéhez, gazdag kultúrájához. Ez a kiállítás az előtt a generáció előtt tiszteleg, akik újrakezdték, nem hátráltak, nem adták fel. És azok előtt is tiszteleg, akik tovább viszik ezt az örökséget.” – zárta beszédét az alelnök.
 
 
Lehrner Zsolt alpolgármester köszöntőjében megemlékezett az 1948-ban érkezett menekültekről, akik új otthonra találtak Kelet-Európában, hazánkban. Újra felépítették az életüket, miközben megőrizték kulturális identitásukat. „Székesfehérvár címerének közepén évszázadok óta egy nyitott városkapu hirdeti azt, hogy ez a város befogadó. Az itt élő nemzetiségek hagyományai, kultúrája gazdagabbá és színesebbé teszi Székesfehérvár életét.” Az alpolgármester köszönetet mondott a Tarsoly Ifjúságért Egyesületnek azért a kezdeményezésért, hogy a nemzetiségi önkormányzatokkal karöltve lehetőséget biztosít, hogy a Márványcsarnok kiállítótermében időről időre e nemzetiségek bemutatkozzanak és így új tárlat fogadja a Fő utcán sétálókat.
 
Hrisztodulu Konsztantinos, a Magyarországi Görög Országos Önkormányzat elnöke röviden megemlékezett azokról az elődökről, akik mintegy 80 évvel ezelőtt érkeztek Magyarországra és köszönetet mondott azért a nyitottságért, befogadásért, amellyel a város ezt a kiállítást fogadta. Fokasz Nikosz történész és egyben a kiállítási anyag egyik megalkotója elmondta, a tárlat a magyarországi görögség történetének legfontosabb pillanatképeit örökíti meg: érkezés, letelepedés, integráció kérdése. A hazánkba 1948-ba érkezett görögök, mintegy 4000 felnőtt és 3000 szülői felügyelet nélkül érkezett gyermek, nem önszántából jött Magyarországra. Mint, ahogy a magyar társadalom sem arra készült az 1940-es évek végén, hogy görög menekülteket fogadjon be. Ez az „egymásra találás” a világháborúnak volt köszönhető, de visszamenőleg is azt lehet mondani, hogy ez egy nagyon szerencsés találkozás volt. „Ez a görögség, az ideérkezett első generáció is nagyon szerencsésen integrálódott a magyar társadalomba, többségük sikeres ember lett a legkülönfélébb területeken. Ehhez azonban kellett a magyar társadalom nyitottsága is a munkahelyeken, a lakóhelyeken és az iskolákban egyaránt.”
  
A „Görög menekültek Magyarországon” című időszaki vándorkiállítás augusztus 13-ig látható. A tárlathoz kapcsolódik a július 26-i Mese-Kuckó is. Szombaton 10 órától a görög mesék, a görög viseletek, a görög zene, a tánc (sirtaki) világában barangolhatnak a gyerekek. A mese mellett játék, rajzolás és fejtörők is várják a kisebbeket és nagyobbakat, játékos kedvű tesóval, szülővel, nagyszülővel a Fő utca 3. alatt.
 
A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2025 December
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
    
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.