Közel 35 milliárdból gazdálkodik idén Székesfehérvár

2011.02.15. 16:45
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2011. február 15.(kedd)
Elkészült a város idei költségvetésének tervezete - jelentette be dr. Cser-Palkovics András polgármester. Galéria  
 
 
 
A beterjesztett javaslatból kitűnik, hogy nehéz év előtt áll Székesfehérvár. Az Önkormányzat idén kezdi törleszteni a korábbi években felvett hiteleket, biztosítania kell a most induló fejlesztések önrészét és a válság hatására továbbra is alacsonyabb bevételekkel számolhat a város. Mindezek ellenére dr. Cser-Palkovics András szerint összefogással, átgondolt tervezéssel biztosítható a város és intézményrendszerének zavartalan működtetése. A közgyűlés február 24-én tárgyalja majd a tervezetet.
 
A 2011-es költségvetés összeállítását sok egyeztetés előzte meg az elmúlt hónapokban. Ezek között jónéhány újítást is bevezetett dr. Cser-Palkovics András. Ilyen többek között az, hogy a képviselőtestület tagjai a beterjesztés előtt tételesen megismerhették a tervezetet. A másik újdonság, hogy a Saára Gyula-program meghirdetésével a Fehérváron működő cégek adóforintjai átláthatóan megjelennek a város költségvetésében.
 
„Nagy szükség van erre a megújult szemléletre, hiszen súlyos örökséget vettünk át 2010-ben. Nehéz év előtt áll Székesfehérvár, de a költségvetés előkészítésénél tapasztalt összefogással minden fontos lépést meg tudunk tenni idén.” - mondta el bevezetőjében dr. Cser-Palkovics András polgármester. – „A költségvetés összeállításával párhuzamosan zajlott egy helyzetfelmérés is, ami feltárta a város 18 milliárd forintot meghaladó adósságállományát és az elmúlt években felvállalt kötelezettségeinket. Mindezek meghatározzák a Székesfehérvár előtt álló lehetőségeket.”
 
A költségvetési tervezetből kiderül, hogy a főösszeg 34,5 milliárd forint - ennyiből gazdálkodik idén az önkormányzat. A város bevételein - mind a központi költségvetésből származó, mind a saját bevételeken – továbbra is érzékelhető a gazdasági válság hatása, azaz a csökkenés. Iparűzési adóból 9,65 milliárd forint bevétellel tervez az önkormányzat, a most bevezetésre kerülő építményadóból pedig 330 millió forintot terveztek be a szakemberek, ez képezi majd az útfelújítási program fedezetét.
 
A kiadások között a legjelentősebb az önkormányzati intézményrendszer fenntartása. A személyi juttatásokra és dologi kiadásokra 14,5 milliárd forintot költ idén Székesfehérvár. A város nem alkalmazza a központilag javasolt 5 %-os dologi költségcsökkentést és továbbra is biztosít a közalkalmazottaknak béren kívüli juttatást (étkezési hozzájárulás és önkéntes nyugdíjpénztári tagság formájában). Fenntartja az önkormányzat az iskolatej programot, többet költ az egészségügyi ellátásra, valamint megfelelő forrást biztosít a szociális támogatásokra, hogy a rászorulók kedvezményes intézményi étkezésben, vagy egyéb szociális jellegű ellátásban részesülhessenek 2011-ben is.
 
A költségvetés jelentős fejlesztéseket tartalmaz, melyek 2011-ben kezdődnek. Már zajlik a Belváros-rehabilitációs program keretében a Hiemer-ház harmadik ütemének felújítása, és hamarosan megújul a Fő utca is. Idén végre elindul a szennyvízcsatorna beruházás, amihez a Kohéziós Alap támogatása mellett az önkormányzat is jelentős önerőt biztosít – mind az előkészítési munkák, mind a kivitelezés során. Megépül a C-0-0 csapadékvíz főgyűjtő csatorna, valamint megkezdődik a Kisteleki úti bölcsőde és a Fiskális úti orvosi rendelő felújítása.
 
Több olyan fejlesztés valósult meg az elmúlt években, amiknek a fedezete nem volt biztosított. Ilyen például több játszótér felújítása, a Szemünk fénye program, vagy éppen a panelprogram önkormányzatra eső része. Az ezekre felvett hitelek összértéke meghaladja a 18 milliárd forintot. Ebből 2,2 milliárdot kell az idén törlesztenie a városnak – azaz fedezetet kell találni ezekre a költségvetésben.
 
A 2011-es költségvetés legfőbb célja a stabilitás fenntartása, valamint a pályázati támogatással most induló fejlesztések önrészének biztosítása. A közgyűlés mindezt úgy szeretné megvalósítani, hogy ne terhelje tovább felesleges hitelekkel a várost. Mindeközben közel ötezer kisvállalkozás mentesül a helyi iparűzési adó fizetése alól és minden városi intézmény megkapja a biztonságos működéshez szükséges forrásokat.
 
 
A sajtótájékoztatón készült fotók és a költségvetés összefoglaló táblázatai letölthetők a Galériából!
 
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.