Károlyi György és Károlyi Angelica veheti át idén a Szent István Emlékérmet és Díjat

2025.08.15. 12:50
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2025. augusztus 15. (péntek) 
 
 
 
 
 
Huszonkettedik alkalommal adják át idén a Szent István Emlékérmet és Díjat az államalapító tiszteletére rendezett ünnepkör keretében. A város legrangosabb civil elismerését ezúttal Nagykárolyi gróf Károlyi György és felesége, Károlyi Angelica kapja, akik értékőrző, értékmentő és értékteremtő tevékenységük kapcsán érdemelték ki az elismerést - jelentette be a Püspöki Palotában rendezett sajtótájékoztatón Spányi Antal megyéspüspök.
 
A magánszemélyek által 2004-ben alapított Szent István Emlékérmet és Díjat minden évben olyan személyiségnek ítélik oda, akinek munkásságához, szakmai életútjához, emberi hozzáállásához mindenkor Szent István öröksége szolgált iránymutatásul, a Szent István-i keresztény értékrendnek megfelelő életet él, és ennek szellemében kiemelkedő tevékenységet végez.
 
 
 
Spányi Antal megyéspüspök elmondta, idén 10 személyt jelöltek a díjra, és a Szent István Érdemérem és Díj Alapítvány kuratóriuma közülük választotta ki gróf Károlyi Györgyöt és feleségét, Károlyi Angelicát.
 
 
 
"Nagy öröm számunkra minden évben ennek az ünnepnek a megszervezése, és az, hogy az átadási ceremóniára szép számmal érkező emberek fontosnak tartják ezt az elismerést" - tette hozzá a megyéspüspök. Károlyi Györgyről és feleségéről, Károlyi Angelicáról szólva kiemelte, sokan ismerik munkálkodásukat, fáradozásukat, azt, hogy a Fehérvárcsurgói kastélyt úgy hozták rendbe, és úgy üzemeltetik, hogy minden odalátogató élményekben gazdagon távozik. „Látjuk az értékteremtést, a megőrzést és azt az értékmentést, amit végeztek. Két olyan ember kapja meg az elismerést, akik erre méltók, és akik életében a Szent István-i eszmény megvalósul. A díj átadása augusztus 19-én kedden 18 órakor lesz a Szent István Művelődési Házban.”
 
 
 
Csurgai Horváth József kuratórium tag, a Városi Levéltár és Kutatóintézet igazgatója kiemelte, hogy ez a civil díj rangos helyet foglal el a Szent István-i ünnepkörben. "A célkitűzésünk, hogy olyan embereket díjazzunk, akik úgy a város, mind egy nagyobb közösség tekintetében is képviselik a Szent Király örökségét" - tette hozzá. A Szent István Emlékérem és Díj ma már Székesfehérvár határain túl is ismert és elismert azáltal, hogy egyik évben egy helyi személyt díjaznak, míg váltott esztendőkben országosan keresik az alkalmas személyt. Minden évben több javaslat érkezik, és a Kuratórium mindig igyekszik kiválasztani az elismerésre leginkább méltó személyt. Csurgai Horváth József az értékmentést, értékmegőrzést és értékteremtést emelte ki a díjazottak kapcsán.
 
 
 
Károlyi György feleségével együtt 1984-85-ben látogatott vissza először Magyarországra, és felkereste az erősen lepusztult családi kastélyt Fehérvárcsurgón. 1994-ben létrehozták a Károlyi József Alapítványt, melynek alapszabályi célja Magyarország európai felzárkózásának az elősegítése, valamint a fehérvárcsurgói kastély e cél szolgálatába való helyezése. Ezt az elképzelést elfogadtatták a magyar illetékes állami szervekkel, megszerezték a kastély vagyonkezelési jogát, és elindították nagyszabású tervük megvalósítását. Indító tőkének minden saját megtakarítást bevetve, később állami és EU-s források segítségével 2011-re befejeződött a kastély felújítása, elkezdődött rendeltetésszerű hasznosítása Európai Kulturális Találkozóközpontként.
 
 
 
 
                                                                            - Vége -
 
Szöveg: Gáspár Péter
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2025 December
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
    
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.