Elkezdődött a Rádió lakótelepen a használaton kívüli épületek bontása

2025.08.19. 13:37
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2025. augusztus 19. (kedd)  
 
 
 
 
 
 
 

Hétfőn elkezdődött a Rádió lakótelepen a Maroshegyi Gondozási Központ mögötti, használaton kívüli épületek bontása. A korábbi szociális bérlakásokba hajléktalanok költöztek, ami többször problémát okozott a környéken. A Közgyűlés a legutóbbi ülésén döntött a bontásról, így a terület hamarosan megtisztul. Az, hogy a mi lesz a sorsa, később fog eldőlni – derült ki a helyszíni sajtótájékoztatón.

Markológép harapott a Hargitai utcai (korábban Rádió utcai) idősotthon mögötti, használaton kívüli épületekbe. A Közgyűlés múlt pénteki döntésének értelmében az épületeket elbontják, a nagyszabású, sok zajjal és porral járó munka már hétfőn elkezdődött. Az egyik ház már darabjaiban feküdt a földön, a másiknál pedig a helyszíni sajtótájékoztató ideje alatt is javában folyt a bontás.

Mészáros Attila alpolgármester hangsúlyozta, hogy a régi, önkormányzati bérlakások az állagromlás miatt kiüresedtek, ám minden óvintézkedés ellenére illetéktelenek költöztek az épületekbe, veszélyeztetve a közbiztonságot. Brájer Éva önkormányzati képviselő kezdeményezésére a Közgyűlés legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy bontani kell, mellyel a Városfejlesztési Kft-t bízták meg. A cég 41 millió forint értékben végzi el a terv szerinti bontást, a tereprendezést és a helyreállítást. A környék így sokkal biztonságosabb lesz, a terület sorsáról, későbbi használatáról pedig még egyeztetnek majd az itt élőkkel. Örül, hogy pont került a régóta húzódó ügy végére – fogalmazott Mészáros Attila.

Brájer Éva elsőként kiemelte, hogy a bontás nagy porszennyezéssel jár, így a közvetlen közelben élők védelme érdekében a romokat folyamatosan locsolják. A munkához a lakók türelmét és megértését kérte a maroshegyi önkormányzati képviselő. Hozzátette, egy korszak most lezárul, azonban a város élete – a családok életéhez hasonlóan – folyamatosan változik, ami új folyamatokat hoz magával. Az elmúlt hosszú évek alatt több lehetőség is felmerült az épületek sorsát illetően, azonban a COVID, majd az energiaválság újratervezést igényelt, a város működtetése érdekében. Most jött el az ideje és pénzügyi lehetősége annak, hogy elbontsák az épületeket.

A képviselő hozzátette, a lakótelepen élők korábban többször is jelezték, hogy gondjaik vannak az illetéktelen lakókkal. Ez főként a téli hónapokban volt jellemző, sőt, olyan is előfordult, hogy hajléktalanok tüzet raktak és ki is kellett hívni a tűzoltókat. A későbbi hasznosítás során nyomatékosan szeretnék figyelembe venni a környéken élők véleményét és a zöldterület megtartását. Most bezárul tehát egy ajtó, egy új pedig kinyílik – zárta gondolatait Brájer Éva.

Az is elhangzott, hogy a közelben, külön telken álló vízműépületbe most beköltöztek a bontásra ítélt házak illetéktelen lakói. Azonban ennek az épületnek is a bontás lesz a sorsa, hamarosan erről is megszületik majd a döntés.

A Városfejlesztési Kft. munkatársai a hatalmas törmelékkupacokat szétválogatják, a mostani számítások szerint ezen a héten pénteken vagy jövő héten hétfőn tudják elszállítani az építési törmeléket, majd a vasat és egyéb hulladékokat. Az építési törmeléket bányarekultivációra hasznosítják, a veszélyes hulladék lerakóba kerül, minden egyebet pedig a MOHU Zrt. vesz át. A munka hétköznapokon 7.00 és 19.00 óra között, míg szombaton 9.00 és 16.00 óra között zajlik. A hétvégén igyekeznek a kevesebb zajjal járó munkát elvégezni, hogy minél kevesebb kellemetlenséget okozzanak a lakótelepen élőknek.

 

 

A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából. 

 

Szöveg: Havasi Tímea 

Fotó: Simon Erika  

 

 

 

 

 

 

 

 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2025 December
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
    
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.