Kodályosnak lenni jó! – Villámcsődület a Városház téren

2025.10.18. 13:55
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2025. október 18. (szombat)
 
 
 

 
Iskola- és címertörténeti előadásokkal, nyílt ének-zene órával és egy zenés-táncos flasmobbal zárult a Kodály 70 kétnapos ünnepségsorozat.
 
A Kodály Zoltán Általános Iskola, Gimnázium és AMI idén ünnepli alapításának 70. évfordulóját. A jubileum tiszteletére szervezett kétnapos programsorozatban pénteken rendhagyó pályaorientációs napot szervezetek: az iskolába a ma már hivatásukat gyakorló, egykori kodályosok tértek vissza és meséltek az általuk választott hivatásról, az ének-zenei tanulmányokon is alapuló siker útjáról. A nap az Alba Regia Sportcsarnokban folytatódott a színes, múltat idéző és a jelenről is szóló, nagyszabású gálaműsorral, ahol egykori és mai diákok alkottak kórusokat, hogy közös énekükkel hirdessék a művészeti nevelés halhatatlanságát, igazolják Kodály Zoltán gondolatait, miszerint „zene nélkül nincs teljes ember”.
 
 
Szombaton az iskolában Szászi József címertani és Fata Ilona iskolatörténeti előadásával folytatódott az ünnepi program. A hallgatóság itt ismerhette meg az 1955-ben indult ének-zenei képzés történetét, az iskola vándorlását és a mai székhelyépület történetét. A gimnazistákat szólította meg Szászi József címer és jelvénytörténeti előadása, amelyből kiderült, hogyan született a jubileumi évfordulóra az a jelvény, amely szimbolizálja az iskolát, a szellemiségét, a pedagógiai célkitűzéseit, a kimagasló ének-zenei és művészeti tevékenységét. A közös gondolkodás eredménye a Szászi József tervezte jelvény, amelyben Kodály Zoltán aláírása, az intézmény neve, a Béke téri iskolaépület egy részlete, valamint a Nagyszalontai köszöntő kórusmű első sora, a „Serkenj fel, kegyes nép!” kapott helyet.
  
A diákokat megszólító előadások mellett az iskolában folyó ének-zene oktatást mutatta be gyakorlati óra keretében az érdeklődő pedagógusoknak, szülőknek a 2.é osztállyal Polgár Zoltánné ének-zene tanár, karnagy. A kottázás, szolmizálás, a szóló- és kánonéneklés mellett ritmusgyakorlatok is szerepeltek az órai anyagban, amely egy különleges meglepetést is tartogatott. A gyerekek, akik napi szinten használják Kodály Zoltán 333 olvasógyakorlat című kottagyűjteményét, kézbe vehettek egy 1951-es kiadásút, amelyből az 1955-ben induló első fehérvári ének-zenei osztály kisdiákjai is tanultak. Polgár Zoltánné a bemutató óra végén kérdésünkre elmondta, minden osztály más és más dinamikával működik. Elengedhetetlen, hogy a pedagógus ezt alapul véve és használva komplexen, színes, tartalmas óra keretében adja át a tudást, a Kodály-módszer alapjait a végcél eléréséhez: azaz a gyermek tudjon kottát olvasni, mindig igyekezzen tisztén énekelni, és legyen nyitott a füle arra, hogy mi a jó és szép zene. Ha valaki zenét tanul, akkor egyszerre fejleszti logikai készségét és szépérzékét is.
  
A program szombaton délelőtt villámcsődülettel zárult. Az Országalmánál az iskola alsó tagozatosai és a gimnazisták flashmobbal lepték meg a járókelőket. Jókedvű énekükkel és táncukkal hirdetve: Kodályosnak lenni jó!
 
 
A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2025 December
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
    
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.