„A szabadság iránti vágy elpusztíthatatlan!” – imádságos megemlékezést tartottak az ‘56-os emlékkeresztnél

2025.10.22. 11:30
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2025. október 22. (szerda) 
 
 
 
 
 
 

A hagyományoknak megfelelően imádságos megemlékezést tartottak az 1956-os forradalom és szabadságharc 69. évfordulója tiszteletére a Szent István-székesegyház ’56-os emlékkeresztjénél és a mártírok emléktáblájánál. A Székesfehérvári Püspökség eseményén részt vettek a történelmi egyházak, Székesfehérvár Megyei Jogú Város, Fejér vármegye, valamint a fegyveres és rendvédelmi szervek elöljárói, vezetői. Dolhai Attila, a Vörösmarty Színház igazgatója mondott emlékező beszédet mindazok tiszteletére, akik életüket adták a szabadságért, a demokráciáért és az igazságért.

A Székesfehérvári Püspökség invitálására idén is imádságos megemlékezést szerveztek az ’56-os forradalom és szabadságharc hőseinek tiszteletére október 22-én délelőtt, a Bazilika emlékkeresztjénél. Az esemény nyitányaként a résztvevők közösen énekelték el nemzeti imádságukat, a Himnuszt, majd Nagy Gáspár Október végi tiszta lángok című versét hallhatták a résztvevők Szűcs Boglárka, a Székesfehérvári Szent Imre Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda 12. A osztályos tanulója előadásában.

A szavalatot követően Dolhai Attila, a Vörösmarty Színház igazgatója tolmácsolta ünnepi, emlékező gondolatatait, tisztelettel és hálával fejet hajtva azok előtt, akik életüket adták a szabadságért, a demokráciáért és az igazságért. „Az októberi napok története örök tanúságtétel arról, hogy az emberi méltóság és a szabadság iránti vágy elpusztíthatatlan!” fogalmazott, majd Bibó István szavait idézte: „…A szabadság ott kezdődik, ahol megszűnik a félelem…”

Dolhai Attila arról szólt, hogy ’56-ban megszűnt a félelem annak ellenére, hogy nemzetünk évekig, évtizedekig tűrte a mások által kijelölt sorsát. Őseink azonban hittek a szabadságban, s ha mi is hiszünk, megszületik bennünk a remény arra, hogy képesek vagyunk újra tenni a békéért! E nemzet sokszor bizonyította, hogy képes elfogadni a nehéz időket és képes újraszülni a szabadságát. Azok, akik a szenvedéseikben kitartottak, hittek a feltámadásban! Hitük olyan erős volt, hogy közös cselekvésre buzdította őket, ami – ha rövid időre is – elhozta a mámorító szabadságot! „Most, amikor a kihívások és az eltérő vélemények gyakran szétválasztanak bennünket, emlékezzünk azokra az értékekre, amelyekért elődeink közösen harcoltak. Legyen az 1956-os forradalom emlékezete számunkra iránymutató, hogy mindig kiálljunk az emberi méltóságért, a szabadságért – közös értékeinkért és az oly törékeny összetartozásért!” – fogalmazott a színházigazgató.

Az emlékező beszédet a történelmi egyházak képviselőinek imádsága követte. A hősökért és áldozatokért Spányi Antal megyés püspök, Tavasz Kristóf református lelkész, Bencze András evangélikus lelkész és Merényi Zoltán baptista lelkipásztor mondott imát.

A megemlékezésen részt vettek Törő Gábor és Tessely Zoltán országgyűlési képviselők, dr. Tanárki Gábor, a Fejér Vármegyei Kormányhivatal főispánja, dr. Molnár Krisztián, a Fejér Vármegyei Közgyűlés elnöke, dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere és a város alpolgármesterei, Dancs Norbert, a Székesfehérvári Járási Hivatal vezetője, Garas László vezérőrnagy, a Magyar Honvédség NATO és Közép-európai Többnemzeti Hadosztály Parancsnokságának törzsfőnöke,  Szabó Vendel rendőr dandártábornok, a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság főkapitánya, Malét Márton rendőr alezredes, a Székesfehérvári Rendőrkapitányság Közrendvédelmi Osztályának vezetője, dr. Hábermayer Tamás tűzoltó ezredes, a Fejér Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója , Rabóczki Zsolt tűzoltó alezredes, a Székesfehérvári Katasztrófavédelmi Kirendeltség kirendeltségvezetője, dr. Bakos Gábor, a Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház főigazgatója, az ’56-os szervezetek, intézmények képviselői, a Történelmi Vitézi rend tagjai, valamint a Szent Imre Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda 8. osztályos tanulói.

A történelmi egyházak imádságait követően a résztvevők megkoszorúzták az emlékhelyet, majd a Szózat közös eléneklésével zárult a Székesfehérvári Püspökség eseménye.

Nemzeti ünnepnapunkon, október 23-án, csütörtökön 17.00 órakor Székesfehérvár Megyei Jogú Város és a Fejér Vármegyei Önkormányzat szervezésében néma koszorúzást tartanak a Bazilika ’56-os emlékkeresztjénél, ahova tisztelettel invitálják az emlékezőket.

 

A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából. 

 

Szöveg: Havasi Tímea 

Fotó: Simon Erika 

 

 

 

 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2025 December
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
    
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.