A vukovári tragédiára emlékeztek a Szentlélek katonatemetőben a Honvédő Háború Áldozatainak Emléknapján

2025.11.18. 11:51
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2025. november 18. (kedd)
 
 
 
 
 
Harmincnégy évvel ezelőtt, 1991. november 18-án foglalta el a Jugoszláv Néphadsereg és a szerb paramilitáris csapatok a három hónapos ostrommal porig rombolt horvátországi várost, Vukovárt, majd végeztek ki több száz foglyot és civilt, köztük gyerekeket. A Honvédő Háború Áldozatainak Emléknapján koszorúzással és gyertyagyújtással emlékezett a tragédiára a Közép-európai Többnemzeti Hadosztály-parancsnokságon szolgáló horvát kontingens és a Székesfehérvári Horvát Nemzetiségi Önkormányzat.
 
A II. világháború utáni Európa egyik legvéresebb ostroma zajlott le 34 évvel ezelőtt a délszláv polgárháborúban: Vukovár ostroma és 1991. november 18-i eleste a háború vérontásának kiemelkedő tragédiája. Kétezernél is több városvédő halt vagy sebesült meg súlyosan az ostrom során, két és félezer civil lakos vesztette életét vagy tűnt el. A környező tömegsírokban 1333 áldozat holttestét találták meg. A tragédiára emlékezve szervezett koszorúzást a Honvédő Háború Áldozatainak Emléknapján, valamint Vukovar és Skabrnja városok Áldozatainak Emléknapján a Közép-európai Többnemzeti Hadosztály-parancsnokságon szolgáló horvát kontingens és a Székesfehérvári Horvát Nemzetisági Önkormányzat a székesfehérvári Szentlélek katonatemetőben.
 
 
2020 óta a HQ MND-C-nél szolgáló horvát katonák minden évben megemlékeznek a honvédő háború áldozatainak emléknapjáról, valamint Vukovár és Škabrnja áldozatainak emléknapjáról. Az idei megemlékezés keretében koszorút helyeztek el, és gyertyát gyújtottak a székesfehérvári Szentlélek katonai temető központi keresztjénél, majd részt vettek a Szent Imre-templomban tartott szentmisén is. A megemlékezésen jelen voltak a Közép-európai Többnemzeti Hadosztály-parancsnokság rangidős elöljárói, valamint delegációjával Székesfehérvárra érkezett Mladen Andrlić, a Horvát Köztársaság nagykövete is.
 
 
A Szentlélek katonatemetőben elsőként felidézték az etnikai tisztogatás megrázó részleteit, többek között azt, hogy 16 éves fiú és öthónapos terhes nő is volt a 260 fogoly között, akiket Ovčarába vittek, és a korábban előkészített kivégzési helyszínen lelőttek, majd buldózerrel tömegsírba temettek.
 
 
A megemlékezésen elsőként a horvát közösség polgári és katonai képviselői helyeztek el koszorút, köztük a Horvát Köztársaság magyarországi nagykövete, a Horvát Köztársaság magyarországi főkonzulja, a Horvát Köztársaság magyarországi katonai attaséja, és a Székesfehérvári Horvát Nemzetiségi Önkormányzat elnöke. Lerótta tiszteletét Horváth Miklós Csaba, Székesfehérvár alpolgármestere, valamint a Közép-európai Többnemzeti Hadosztály-parancsnokság multinacionális törzsének képviselői, az MH 51. Távközlési és Törzs Támogató Dandár parancsnoka, az NFIU Magyarország parancsnoka, valamint a DCM Magyarország parancsnoka is.
 
 
A megemlékezés a Szent Imre-templomban szentmisével folytatódott, majd rövid találkozót tartottak a székesfehérvári horvát közösség tagjaival.
 
A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.
 
 
 
 
 
                                                                          - Vége -
 
 
Szöveg: Gáspár Péter
 
Fotó: Simon Erika
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2025 December
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
    
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.