Koszorúzással tisztelegtek a 150 éve született Klebelsberg Kuno székesfehérvári emléktáblájánál

2025.11.18. 17:13
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2025. november 18. (kedd)
 
 
 
 
 
A Mathias Corvinus Collegium szervezésében, a Szent Imre Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda, valamint a 125. számú Szent István Cserkészcsapat közreműködésével emlékeztek meg kedden Székesfehérváron a 150 éve született Klebelsberg Kuno egykori kultuszminiszterről, a két világháború közti időszak legnagyobb hatású oktatáspolitikusáról.
 
1875. november 13-án, az Arad vármegyei Magyarpécska településen született Klebelsberg Kuno, a két világháború közötti időszak legnevesebb kultúr- és oktatáspolitikusa, aki 1877 és 1893 között a Szarka utca 147., azaz a mai Táncsics Mihály utca 4. alatti házban töltötte gyermekkorát. A városhoz ezer szállal kötődő jogász-politikus emlékére 2024 áprilisában avatott emléktáblát a ház falán a Ciszterci Szent István Gimnázium, a Klebelsberg Kuno Emléktársaság és Lehrner Zsolt alpolgármester, a Belváros önkormányzati képviselője. A táblát Brückner Ákos Előd ciszterci szerzetes atya áldotta meg.
 
 
Kedden délután Klebelsberg Kuno születésének 150. évfordulója alkalmából ennél az emléktáblánál szervezett megemlékezést a Mathias Corvinus Collegium a Szent Imre Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda, valamint a 125. számú Szent István Cserkészcsapat közreműködésével.
 
 
A megjelenteket Lehrner Zsolt köszöntötte, aki örömét fejezte ki, hogy a Mathias Corvinus Collegium Székesfehérvári Képzési Központja Östör Annamária vezetésével felkarolta Klebelsberg Kuno emlékének ápolását. Amint Székesfehérvár alpolgármestere kiemelte, a későbbi miniszter itt töltötte gyermekéveit, innen járt a Ciszterci Gimnáziumba, ami a jelenlegi gimnáziummal szemben álló épület, ahol most például a könyvtár olvasóterme is működik. „Klebelsberg előtt közel 100 évvel Széchenyi István a Hitel című művében írta meg, hogy Magyarország felemelkedéséhez kiművelt emberfőkre van szükség. Ezt a törekvést valósította meg Klebelsberg Kuno a közoktatási reformjaival. Minisztersége alatt mintegy ötezer tanterem épült Magyarországon, ami rengeteget segített az írástudatlanság felszámolásában.” – mondta Lehrner Zsolt, aki szerint ugyancsak a „kiművelt emberfőkért” dolgozik az MCC és a cserkészek mozgalma is.
 
 
A házigazda Mathias Corvinus Collegium képviseletében Östör Annamária szólt a megjelentekhez. Felidézte az egykori oktatási miniszter híres mondatát, miszerint más nemzetek négyzetre emelik kiválóságaikat, mi magyarok sajnos gyököt igyekszünk belőlük vonni. Ennek a megfordításáért dolgozott Klebelsberg Kuno, s ma ugyanez a hitvallása és küldetése a Mathias Corvinus Collegiumnak is.
 
 
A diákság nevében Borbély Bálint, a Szent Imre Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda tanulója elevenítette fel az egykori kultuszminiszter, Székesfehérvár díszpolgárának életét, munkásságát. Szó esett többek között arról, hogy Klebelsberg Kuno a Trianon utáni Magyarország megmaradásának és naggyá tételének egyetlen lehetőségét a művelődés fejlesztésében látta. Belügyminiszterként, majd vallás- és közoktatásügyi miniszterként, sőt ideiglenesen népjóléti és munkaügyi miniszterként is segítette az ország talpra állását.
 
 
A megemlékezés végén Lehrner Zsolt alpolgármester, a Belváros önkormányzati képviselője, Östör Annamária önkormányzati képviselő, a Mathias Corvinus Collegium helyi képviseletének vezetője, valamint a 125. számú Szent István Cserkészcsapat örsvezetői és a Szent Imre iskola tanulói helyzeték el koszorújukat az emléktáblánál.
 
A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.
 
 
 
 
                                                                          - Vége -
 
Szöveg: Házi Péter
 
Fotó: Simon Erika
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2025 December
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
    
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.