84 éve döntöttek a „végső megoldásról” – a wannsee-i konferenciára emlékeztek

2026.01.22. 19:45
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2026. január 22. (csütörtök)
 
 
 
 

 

Csütörtökön a Székesfehérvári Zsidó Hitközség imatermében kezdődött el a megemlékezés a Wannsee-ben 1942. január 20-án rendezett konferenciára. A TARSOLY Ifjúságért Egyesület, a Raoul Wallenberg Egyesület, valamint a Székesfehérvári Zsidó Hitközség rendezvénye a hagyományoknak megfelelően néma főhajtással folytatódott a Zsinagóga-emlékműnél, majd filmvetítéssel zárult.

1942. január 20-án Berlin egyik délnyugati városrészében, Wannsee-ben tartották meg azt a találkozót nemzetiszocialista tisztségviselők részvételével, amelyen véglegesítették a zsidókérdés "végső megoldásának” tervét, és itt döntötték el az európai zsidóság fizikai megsemmisítésének módját. A konferencia jegyzőkönyve az egyik legfontosabb fennmaradt dokumentum a holokauszt történetében, melynek során zsidók millióit küldték a halálba.

A megemlékezés hagyományának megteremtője és az esemény moderátora Herczog Edit, a TARSOLY Ifjúságért Egyesület tagja volt. Felidézte, hogy 15 évvel ezelőtt, a wannsee-i konferencia 70. évfordulóján rendezték meg először a fehérvári megemlékezést. Az ötletet az adta, hogy egy film készült a wannsee-i konferenciáról megtalált dokumentumok alapján, és az akkor 15 éves fiával együtt megnézték ezt az alkotást.


A rendezvényen köszöntőt mondott Környei Gábor, a Székesfehérvári Zsidó Hitközség elnökségének tagja. Elmondta, hogy a 84 éve történt konferencián tervezték el mindazt a szörnyűséget, ami az emberiség erkölcsi alapjait is megrendítette. "A konferencia nem pusztán egy történelmi esemény volt, hanem egy tragikus fordulópont, amelynek következményei generációkon átívelően hatnak mind a mai napig. Ahhoz azonban, hogy ez a múlt ne merüljön feledésbe, és a tanulságok valóban iránytűként szolgáljanak a jelenben, elhivatott emberekre és közösségi összefogásra van szükség." – fogalmazott Környei Gábor.

Megemlékezett Tisztl Henrik, a Magyar Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesületének elnöke, az Alba Bástya Család- és Gyermekjóléti Központ Intézményvezetője is. Kiemelte, hogy nem csak a múltról szól a megemlékezés, hanem arról is, hogyan gondolkodunk ma egymásról, a közösségekről és a felelősségről. Hozzátette, hogy fontos ismernünk a múltat, mert akkor tudjuk elkerülni a múltban elkövetett hibákat.

Nemesnyik Judit, a Raoul Wallenberg Egyesület ügyvivője a napokban nagy visszhangot kiváltó sajtóhír, a Budapesten eltűnt 18 éves fiú kapcsán szólt arról, sok ember felelősségét veti fel az, hogy egy drogosnak hitt vagy annak látszó fiatalban nem látjuk meg az embert, aki végül egyedül marad, és megtörténik a tragédia. Az eset kapcsán a dehumanizáció jelenségére hívta fel a figyelmet, amikor valakit csak egy címkének látunk. Véleménye szerint 1942-ben, Wannsee-ben is címkéket gyártottak a tanult hivatalnokok, hogy ne kelljen belenézni senki szemébe, és logisztikává silányították a gyilkosságot, hogy a valóság ne zavarja meg a nyugalmukat. A Magyar Kultúra Napja kapcsán kiemelte, hogy a valódi kultúra az, ha ellenállunk ezeknek a mechanizmusoknak.

Az imateremben tartott megemlékezés után a résztvevők közös főhajtást tartottak a Zsinagóga-emlékműnél, ahol a megjelentek saját hitük szerint kavicsokat helyeztek el, illetve mécsest gyújtottak az áldozatok emlékére. 

A program végén filmvetítéssel is emlékeztek a Székesfehérvári Zsidó Hitközség imatermében, ahol a Lefkovicsék gyászolnak című 2024-es játékfilmet vetítették le Breier Ádám rendezésében.

A film története szerint Lefkovics Tamás, a nagyszívű, de konok bokszedző (Bezerédi Zoltán) viszonya annyira megromlott a fiával, Ivánnal (Szabó Kimmel Tamás), hogy évek óta nem beszélnek egymással. Iván Izraelbe menekült az apjával való konfliktus elől, ortodox zsidóként ott él és alapított családot, Budapestről csak az édesanyjával (Máhr Ágnes) tartja a kapcsolatot. Az anyuka váratlan halálakor Iván a hatéves kisfiával (Leo Gagel) hazatér, hogy a zsidó hagyományoknak megfelelően egyhetes gyászt, shivát üljenek a szülői házban. A két férfin keresztül két világ feszül egymásnak, aminek a tétje a család egyesülése.

Székesfehérvár Önkormányzatát Horváth Miklós Csaba alpolgármester képviselte a megemlékezésen.

 
 
 
A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából. 
 
 
Szöveg: Gáspár Péter 
 
Fotó: Kiss László 
 
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 Január
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
   
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.