Üzen a múlt - a kékfestés története – bemutatták Burján Zsigmond új dokumentumfilmjét

2026.02.20. 20:16
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2026. február 20. (péntek) 
 
 
 


Pénteken este a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban mutatták be Burján Zsigmond székesfehérvári operatőr és rendező Üzen a múlt – kékfestés története című új dokumentumfilmjét. A mintegy 50 perces alkotás többek között a Montskó család történetén keresztül mutatja be a mesterség székesfehérvári gyökereit és azt, hogy a kékfestés miként éledt újjá, talált utat napjaink kézművességében, viseletében. A filmbemutatót egy kiállítás is kiegészítette Tóth-Mundrusz Anett népi iparművész munkáiból.

A magyar kékfestés  2018 óta az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség része, továbbá a Hungarikumok Gyűjteményébe is beletartozik. A hagyománynak komoly gyökerei vannak Székesfehérváron, hiszen városunkban több kékfestő üzem is működött. Napjainkban már nincs ilyen műhely a városban, többek között ezért is jelentős az Üzen a múlt – kékfestés története című dokumentumfilm, amely feleleveníti a kékfestés helyi történetét, illetve a jelenben és jövőben rejlő lehetőségeit, szerepét.

Burján Zsigmond két, történelmi jellegű játékfilm után készítette el legújabb alkotását. Mint mesélte, az ötlet egy kórházi tartózkodás alkalmával született. A rendező két évvel ezelőtt találkozott Dr. Montksó Valéria osztályvezető főorvossal, akinek a felmenői kékfestéssel foglalkoztak Székesfehérváron.

A bemutató előtt Gonda Emma, a Magyarországi Alkotóművészek Közép- és Nyugat-dunántúli Regionális Társaságának elnökségi tagja köszöntötte a résztvevőket. Hangsúlyozta, a film egy különleges alkotás, amely Fehérvár iparával, iparosaival foglalkozik. A történet a múltban kezdődik és a jövőbe tart.

A filmben elhangzott, hogy a 19. század végén több száz kékfestő műhely működött Magyarországon, a későbbi ipari átalakulás azonban megtörte ezek folytonosságát. A nagy műhelyek megszűntek, átalakultak, de néhány családi vállalkozás továbbvitte a mesterséget, alkalmazkodva az idők változásaihoz.

A Montskó család generációkon át meghatározó szerepet játszott Székesfehérvár kékfestő mesterségében, erről egy könyv is született, melyet 2010-ben adtak ki „Montskók, a kékfestők” címmel. A szerző, Montskó Lajos dédapja, Montskó Flórián a Szepességből jött Székesfehérvárra, családja legkisebb fiúgyermekeként, az akkori szokásoknak megfelelően elment a kötelező kétéves vándorútra „szerencsét próbálni”.  A mai Alba Pláza területén, a hajdani Felmayer-gyárban helyezkedett el, itt sajátította el a kékfestő mesterséget, rengeteget dolgozott. Felismerve az akkori igényeket, a Montskó család megnyitotta saját kékfestő üzemét a Csapó utca 14. szám alatt. Sokat vásároztak is, árucikkeinek óriási keletje volt. A műhely megszűnése után Flórán fia és unokája, idősebb és fiatalabb Montskó Ferenc folytatta a családi vállalkozást, immár a Csónakázó-tó mellett, a csatornaparton létesített üzemben egészen 1951-ig. A család Istentől kapott, különös kegyelemként tekintett a kékfestés tudományára, és nagyon szerették a munkájukat.

Az államosítás és a tömegtermelés miatt a kis üzemek jórészt megszűntek, majd a későbbi védelemnek köszönhetően a kékfestés lendületet kapott és újjáéledt, napjainkban öt ilyen üzem van hazánkban. A film által bepillanthatunk az 1906 óta folyamatosan működő, ötödik generációs Győri Kékfestő Műhelybe, ahol mind a mai napig hagyományos módon készítik a díszes kelméket és megismerhetjük Tóth-Mundrusz Anett népi iparművész, a Népművészet Ifjú Mestere, viseletkészítő munkáit is. Az agárdi alkotó rámutat, hogy a kékfestő anyagnak számos színvariációja létezik. A népviseletek mellett készülhetnek belőle a mai kornak megfelelő ruhadarabok, táskák, dekorációs tárgyak, melyek abszolút „beleférnek” a hétköznapjainkba.

A filmbemutatón részt vett Lehrner Zsolt alpolgármester, aki szerint a témaválasztás örömteli, hiszen a kékfestés történetét eddig kevesen dolgozták fel, a székesfehérvárit pedig egyáltalán nem. Ugyancsak jó hír, hogy Burján Zsigmond felépülve, önmagára találva ismét dolgozik, és legújabb munkájával megörvendezteti a közönséget.

A résztvevők egy kiállítást is láthattak a Szent István teremben Tóth-Mundrusz Anett munkáiból, majd a vetítést kerekasztal-beszélgetés követte a szereplőkkel. A filmet a Fehérvár Televízióban is levetítik majd.

 

 

A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.

 

Szöveg: Havasi Tímea

Fotó: Kiss László

 

 

 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 Február
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
 
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.