Rekordszámú jelentkező és tizenkét továbbjutó – kialakult a XVI. Fehérvári Versünnep döntőjének mezőnye

2026.02.21. 16:35
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2026. február 21. (szombat)
 
 
 
 
Szombaton ötven fiatal állt a közönség és a zsűri elé a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban tartott elődöntőben. A rekordszámú nevezőnek köszönhetően két teremben hallgatták meg a fiatalokat, akik felkészültségükkel és tehetségükkel valóban versünneppé varázsolták ezt a napot.
 
Megható pillanattal kezdődött a XVI. Fehérvári Versünnep elődöntője, a versenyzők, a zsűri és a közönség soraiban helyet foglalók egyperces néma főhajtással tisztelegtek a tavaly nyáron elhunyt Látrányi Viktória emléke előtt, aki a kezdetektől a Versünnep lelkes háziasszonya, szervezője és hagyományának ápolója volt.
 
Az ünnepélyes megnyitón dr. Cser-Palkovics András polgármester megemlékezett a verseny megálmodójáról, Varga Sándorról és a verseny lelkéről, Látrányi Viktóriáról. Mint mondta, az idei rekordszámú jelentkező őket is nagy örömmel töltené el. A városvezető ezután köszöntötte a versenyzőket, a felkészítő tanárokat és az érdeklődőket, megköszönte a zsűri munkáját, hogy évről évre szakmaisággal, emberséggel és mosollyal bátorítják a fiatalokat. „A Versünnep egy szakmai és emberi lehetőség. Egy verseny, ami valójában az irodalom, a költészet szeretetéről szól és arról, hogy a verseken keresztül a fiatalok elmondják véleményüket a világról. Sok sikert kívánok mindenkinek, remélem, hogy a későbbiekben sok versünnepessel találkozhatunk majd a Médiacentrumban vagy akár a Vörösmarty Színház színpadán.” – zárta szavait a polgármester.
 
A nívós és egyre népszerűbb irodalmi megmérettetésre a vármegye minden pontjáról – Sárbogárdtól Fehérváron át Kincsesbányáig – jelentkeztek tehetséges diákok, új rekordot hozva a verseny történetében. Az ötven fiatalt egymással párhuzamosan két teremben hallgatták meg, mindkét helyszínen három-három zsűritag értékelte a versenyzőket.
 
A zsűri elnöke idén is a Kossuth- és Jászai Mari-díjas érdemes művész, Kubik Anna volt, aki Bobory Zoltán költő, író, előadóművész, Vakler Lajos újságíró, a Fehérvár Médiacentrum szerkesztő-riportere, Jakubek Tiborné, a Szent István Hitoktatási és Művelődési Ház igazgatója, továbbá Závodszky Noémi és Keller János, a Vörösmarty Színház színművészei társaságában értékelte a fiatalokat.
 
A színpadra lépő ifjú versmondók József Attila, Radnóti Miklós, Ady Endre, Kosztolányi vagy épp’ Pilinszky versei mellett Rilkével, Rimbaud-val és kortárs költők gondolataival is készültek a megmérettetésre. Az előadott versek között súlyos, nehéz gondolatok és könnyed, nyelvi bravúrral teli, játékos költemények is helyet kaptak.
 
A zsűrinek nem volt könnyű dolga kiválasztani a tizenkét döntőst. Hosszas tanácskozás után végül Vagyon Réka, Fontos Anna, Szücs Boglárka, Rácz Lili Szonja, Szabó Gergő, Harsányi Péter, Schneider-Zaj Ákos, Radics Luca Ayame, Fekete Alex Richard, Kulkov Szonja, Magony Péter és Czombál András került a 2026. március 21-én, a Városháza Dísztermében rendezendő fináléba.
 
A tizenkét fiatal számára most folytatódik a felkészülés, melynek során a Vörösmarty Színház művészei segítik őket mentorokként.
 
A Fehérvári Versünnep idén is a Fehérvár Médiacentrum, Székesfehérvár Önkormányzata, a Székesfehérvári Egyházmegye, a Vörösmarty Színház, valamint a Szent István Hitoktatási és Művelődési Ház szervezésében valósul meg.
 
A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.
 
 
 
Szöveg: Csik Tamás
Fotó: Simon Erika
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 Február
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
 
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.