A táncművészek igazi költöző madarak, valódi nomádok. Ilyenkor tavasszal a világban mindenhol felkerekednek, hiszen ez a táncélet legmozgalmasabb időszaka, amikor a társulatok meghirdetik próbatáncaikat. Nem maradt ki a sorból a Székesfehérvári Balett Színház sem, akiknek a szakmai munkája – úgy tűnik – világszerte figyelmet keltett, hiszen a vasárnap kezdődött, s három napon át tartó castingjukra a világ minden tájáról, így például Ausztráliából, Brazíliából, az Egyesült Államokból, Japánból és Indiából is érkeztek táncosok.

 

 

„Idén nem kevesebben, mint hétszázan küldték el jelentkezésüket a próbatáncra, közülük három csoportba sorolva százharminc tehetséges aspiránst választottunk ki a beküldött anyagaik alapján. Örvendetes, hogy idén már hat magyar táncos is jelentkezett!” – mondta a casting szünetében érdeklődésünkre Egerházi Attila, a Balett Színház igazgatója, aki szerint nagyon jó képességű táncosok érkeztek most Székesfehérvárra.

 

 

„Nagyon nehéz lesz közülük választani, s nem az dönt majd, hogy ki hány kört forog, vagy hogy milyen magasra ugrik! Ezek csak eszközök, mi azonban elsősorban a táncosok személyiségére vagyunk kíváncsiak, hiszen táncszínház vagyunk, s karakterekkel dolgozunk. A végén mindig az számít, ki illeszkedik leginkább a társulat művészi világába.” – lebbentette fel a válogató hátterét az igazgató, miközben Cristina Porres Mormeneo vezető balettmester már a következő bemutatandó forgásokat, ugrásokat mutatta be a csoportnak, amelyek között valóban színes egyéniségeket, virtuóz tehetségeket is láthattunk. A bemutatkozó „fellépés” elején klasszikus balettgyakorlatokat kellett bemutatniuk az aspiránsoknak, amelyek alapján kiválogatják a társulat számára legjobbakat, akiknek végül a Balett Színház repertoárjából kell két-három rövid részletet megtanulniuk, majd előadniuk. A végső döntésnél ezek a mozdulatok, ezek a gyakorlatok nyomják majd a legtöbbet a latban.

 

 

Azt egyébként még nem lehet pontosan tudni, hogy végül hány jelentkező kaphat szerződést Székesfehérváron, hiszen egyrészt a társulat jelenlegi tagjaival is most zajlanak az interjúk, másrészt egy viszonylag kis létszámú, jelenleg 16 fővel és néhány gyakornokkal dolgozó társulatról van szó. Egerházi Attila annyit mindenesetre elárult, általában két-három fő szerződtetésére szokott sor kerülni.

 

 

Kérdésünkre, hogy meddig lehet balettáncosként létezni, mennyire veszi igénybe az emberi testet ez a fajta művészet, az igazgató annyit mondott: „Este tízig, hiszen késő estig dolgozunk! Viccet félretéve, ez valóban egy rövid életű pálya. Ez a nagy handycapje a táncművészetnek, hiszen amíg egy kiváló énekes még 70 évesen is hatalmas koncertet adhat, vagy egy színművésznek 80 évesen is lehetnek kiváló szerepei, addig esetünkben a pálya 20-25 aktív évet jelent azon a szinten, ahogyan a mögöttem látható művészek dolgoznak.” – tette hozzá Egerházi Attila.

 

 

A válogató kedden zárul, s azt követően derül ki, kik lesznek azok a művészek, akik a Székesfehérvári Balett Színház Társulatában csillogtathatják majd meg tudásukat a következő évadban.

 

A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.

 

 

 

 

 

                                                                                - Vége -

 

Szöveg: Házi Péter

 

Fotó: Simon Erika