64 pontos javaslatcsomag született az Országos Diákparlament fehérvári ülésén

2026.03.01. 15:39
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2026. március 1. (vasárnap)
 
 

 
 
Egy 64 pontból álló javaslatcsomag kidolgozásával és elfogadásával zárult a XIV. Országos Diákparlament. A háromnapos eseményen, amelynek Székesfehérváron adott otthont immár hetedik alkalommal, 117 delegált képviselte a vármegyék és a főváros diákságát.
 
Vasárnap délben ért véget a XIV. Országos Diákparlament, amelyet 2014 óta hetedik alkalommal rendeztek meg Székesfehérváron a vármegyéket képviselő 117 fiatal részvételével. A diákok a pénteki nyitó plenáris ülést követően szombaton szekcióüléseken tárgyaltak az oktatás és a diákélet mindennapjait érintő fontos kérdésekről, hogy megfogalmazhassák javaslataikat a döntéshozók számára. A szerkesztőbizottság szombat este ült össze, majd a beérkezett 210 ajánlást összegezve, egy éjszaka alatt született meg az a 64 pontot tartalmazó lista, amelyet a vármegyei küldöttek a vasárnapi záró plenáris ülésen megtárgyaltak, és az elfogadott javaslatokat átadták a köznevelésért felelős államtitkárnak.
  
Idén is olyan munkaanyag született, amellyel sok feladatot adott a diákparlament a döntéshozóknak - hangsúlyozta dr. Maruzsa Zoltán. Az éves gyűlések és az Országos Diáktanács havi találkozói lehetőséget adnak a folyamatos egyeztetésre, arra, hogy az itt megfogalmazott ajánlások megvalósítása minél hamarabb elinduljon - tette hozzá az államtitkár, aki köszönetet mondott azért, hogy a szekció- és plenáris ülésre felkészülten érkeztek a diákok, akik szakmai, érdemi megbeszéléseket folytattak. Arra kérte a diákönkormányzatok delegáltjait, hogy legyenek továbbra is felkészült érdekképviselői iskolájuknak, képviseljék az ifjúság ügyeit a különböző platformokon.
 
 
Bánfi Boglárka és Sándor Hanna Barbara, az Országos Diáktanács (ODT) tagjai is szót kértek és köszönetet mondtak a diákok nevében a szervezőknek és közreműködőknek a háromnapos rendezvény sikeréért. A fiatalok meglepetéssel is készültek, név szerint szólították színpadra azt a tíz diákot, akik idén befejezik munkájukat az ODT-ben. Miután néhány mondatban felelevenítették az együtt töltött évek közös élményeit, a Diákparlament tagjai vastapssal jutalmazták munkájukat.
  
„Azt hiszem, ez a köszönetnyilvánítás jól mutatja, hogy mára a diákönkormányzat mozgalommá vált, igazi közösséggé, ahol hosszú távra szóló barátságok is kötődnek. A fiatalok segítik egymást a munkában.” - hangsúlyozta dr. Cser-Palkovics András polgármester, aki örömének adott hangot, hogy Székesfehérvár immár hetedik alkalommal volt otthona az országos találkozónak. Kiemelte azt a felnőtteknek is példaértékű hangvételt, stílust, amelyben a szakmai vitákat lefolytatták a diákok.
  
Az Országos Diákparlament munkáját Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye küldötte, Oláh Kristóf foglalta össze a sajtó kérésére. A fő témakörök között kiemelte a mentálhigiéniát, illetve az oktatási intézmények, kollégiumok infrastrukturális kérdéseit. Nagyon sok javaslatot, szám szerint 210-et tettek a diákok a szekcióülések során, számtalan témakörben. Sok szó esett a politikai célú reklámok kitiltásáról a köznevelési intézmények 200 méteres körzetéből. Generációjuk egyik legnagyobb problémájának a diákok mentálhigiéniás problémáit látják, amelyekre keresik a megoldásokat. Ebben a témakörben is számos javaslat érkezett. Az Országos Diáktanács tagjaként úgy vélte, hogy az idei 64 pont sok feladatot jelent az évközi egyezetetések során, amelyet munkacsoportokra osztva dolgoznak majd fel.
 
A kapcsolódó fotók és a 64 pontos javaslatcsomag letölthető a Galériából.
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 Március
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.