„Ha Meseországban léteznénk, cél lenne a végtelenség”

Atlantisz 2026 – Emlékezetes előadás született

2026.03.04. 08:00
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2026. március 4. (szerda)
 
 
 
 
 
Csongor és Tünde története elevenedett meg 14 fehérvári iskola 16 színjátszó csoportjának előadásában a fehérvári teátrum színpadán kedden este. Az Atlantisz tehetséggondozó program keretében idén Vörösmarty Mihály színjátékát láthatta a közönség a Vörösmarty Színházban.
 
 
195 évvel ezelőtt Székesfehérváron került ki a nyomdából Vörösmarty drámai költeménye. A Csongor és Tündét Vörösmarty Mihály 1830-ban írta meg, ám a pesti cenzúra nem engedélyezte a mű kiadását, ezért írója Székesfehérvárott, egykori gimnáziumi oktatója, Szabó Krizosztom segítségével adta ki művét 1831 tavaszán.
 
 
Varázslat, szerelem és sorsfordító döntések - ahogy Vörösmarty írta, és ahogy a mai fiatalok látják és érzik. A Vörösmarty Színházban kedden este egyszerre volt jelen dalban, prózában, helyszínben a múlt és a jelen. Bár a Csongor és Tünde nyelvezete a XXI. századi fiataloktól elég távol van, mégis a mesés világ, a jó és a gonosz küzdelme, az ármányt és minden más akadályt legyőző szerelem rendkívül jó hídnak bizonyultak. Az Atlantisz programban résztvevő fiatalok idén is megmutatták fogékonyságukat a jóra, érzékenységüket és tehetségüket.
 
Csongorok keresték Tündéjüket, míg az álnok Mirigyek és Ledérek azon dolgoztak, hogy soha ne találjanak egymásra a szerelmesek. Az ördögfiak/lányok kellő elszántsággal vetélkedtek egymással, hogy hol a rossz, hol a jó oldalán állva gördítsék előre a történet szekerét, amelyen Balga is helyet foglalt, hogy mihamarabb utolérje barátját és megtalálja az ő Ilmáját. Szereplőink útjuk során sokfelé jártak: erdőben, tündérföldön, olykor házibuliban vagy ivóban, és a történet varázslatos almafáját is hol apró lámpások, hol egy, a diákok által készített papírdíszlet, hol éppen egy fikusz jelenítette meg. Mozgalmas és statikus képek váltották egymást a színpadon, hol színes, tündéri világba, hol az éjfekete sötétségbe, a gonosz birodalmába kalauzolva a nézőt, aki a szereplőkkel közösen átélt megpróbáltatások után nagy sóhajjal lélegzett fel és nyugtázta a történet remek befejezését, miközben dúdolták együtt a Csongor és Tünde záróképére a színpadra érkezett összes szereplővel, hogy „ha Meseországban léteznénk, cél lenne a végtelenség…”.
 
 
A nézőtéren ülők hatalmas tapssal jutalmazták a fiatalok játékát, valamint a pedagógusok és a mentorok munkáját. Az idei évben is a Vörösmarty Színház színművészei, Ballér Bianka, Decsi Edit, Ionescu Raul, Juhász Illés, Kerkay Rita, Keller János, Kiss Diána Magdolna, Ladányi Júlia, Lőrincz Zsuzsa, Rovó Tamás, Soltész Rita és Váradi Eszter Sára segítettek a diákok a felkészülésében.
 
A hagyományoknak megfelelően két felvonásban nézte meg a közönség a 16 produkciót. A teljes, nagyszínházi estés előadást követően egy werkfilm erejéig rövid összefoglalót láthattak a kulisszák mögötti munkáról, majd következett az eredményhirdetés. A négytagú zsűrinek idén sem volt könnyű dolga. A zsűri elnöke, dr. Cser-Palkovics András polgármester vezetésével Dolhai Attila, a Vörösmarty Színház igazgatója, Török Szabolcs, a Székesfehérvári Tankerületi Központ igazgatója és Földi Zoltán, a Humán Közszolgálati Szakbizottság elnöke minden csapat munkáját külön-külön értékelte, és az alakítás, a kreativitás, a színpadkép, a zenei összeállítás, a mozgás és a dramatizálás alapján ítélte oda a “legeknek” járó oklevelet.
 
 
Csodálatos hangokat, csodálatos megszólalásokat hallottunk prózában és zenében, kiváló alkotásokat láttunk, sok élménnyel gazdagodtunk ma este - e gondolatokkal lépett színpadra Dolhai Attila, a teátrum igazgatója, majd átadta a szót a zsűri elnökének. Dr. Cser-Palkovics András megköszönte a diákoknak, a felkészítő tanároknak és a mentoroknak a munkáját, hogy ismét élményekben gazdag estének lehettek részesei a nézők. A közösségi munka elismeréseként Székesfehérvár polgármestere bejelentette, hogy minden színjátszó csoport 100 ezer forintos jutalomban részesül. Arra kérte az iskolákat, hogy élményekkel teli programokat szervezzenek ebből a diákoknak.
 
Rendhagyó módon, idén a zsűri a fődíj mellett egy „kis” fődíjat is kiosztott. Az idei fődíjat megosztva kapta a Székesfehérvári SZC I. István Technikum és a Szent Imre Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda Szignum Műhelye. E két iskola színjátszói adják majd elő a következő színházi évadban a Csongor és Tünde színdarabot 15-20 estén át a Vörösmarty Színházban. A „kis” fődíjat, amely a diákok életkorához igazítva kapta e munkacímet, a Kodolányi János Gimnázium Kodócska csapatának ítéltek oda. A díjazott csapat jutalma, hogy október 23-án, az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulóján a város közössége előtt adhatják elő a Városház téren az egykori eseményeket összefoglaló ünnepi műsort.
 
 
A „Legjobb csapatmunka” díját a Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium, a „Legegységesebb tündérek tánc” elismerést a Gorsium Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium vehette át. A „Legautentikusabb zenei koncepciót” a Hermann László Zeneművészeti Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola HangSzínAlakulat nyerte el. A „Legdinamikusabb előadás” címet a Ciszterci Szent István Gimnázium Fejér Holló csapata, a „Legőszintébb jelenlét a színpadon” címet az Arany EGYMI diákjai vehették át. A „Legjobb kisördögöket” és a „Legjobb párost” a Ciszterci Szent István Gimnázium PiCisztere adta, míg a „Legjobb nagyördögöket” a Fejér Holló jelenetében láthatta a közönség. A zsűri szerint Ilmát a leghitelesebben Horváth Lara, a Hermann Szakgimnázium diákja személyesítette meg. A „Fejlődés szép példája” volt idén a Székesfehérvári SZC Hunyadi Mátyás Technikum és megérdemelten kapta a „Legjobb látványt” a Comenius Színkör (Comenius Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda). A „Legkortársabb Csongor és Tünde” és a „Legjobb fejedelem” a TeDi, azaz a Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola, míg a „Legtrendibb előadás” a Hang-Szín-Tér Művészeti Iskola diákszínpadának köszönhető. A „Legizgalmasabb koncepció” díját a Vasvári Pál Gimnázium csapata kapta. A „Legsokszínűbb Mirigyek és Ledérek” kategóriában a Székesfehérvári SZC Árpád Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium volt a legjobb, a „Legvarázslatosabb előadást” a kodolányis Színpadka mutatta be.
 
Az előadások sora nem ért véget: március 4-én, szerdán és március 5-én, csütörtökön 18 órakor lesz látható a Csongor és Tünde az Atlantisz program keretében. Jegyek még korlátozott számban vásárolhatóak ITT. Akik nem tudnak eljutni az előadásra, azok egy későbbi időpontban a Fehérvár TV jóvoltából, felvételről nézhetik meg a fiatalok produkcióit.
 
A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.
 
 
 
 
 
Szöveg: Csordás Csilla
Fotó: Simon Erika
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 Március
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.