Újabb jelentős állomásához érkezett a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnázium hármas jubileumot ünneplő programsorozata. Ma délelőtt felavatták az iskola egykori diákja, Gróf Klebelsberg Kuno néhai vallás- és közoktatásügyi miniszter szobrát. Az egész alakos, bronzból készült alkotás az iskola lépcsőjén kapott helyett, egyedi és különleges külsőt kölcsönözve ezzel a gimnázium bejáratának és az intézmény előtti térnek. Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével többek között L. Simon László, az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottságának elnöke, a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke.
Gróf Klebelsberg Kunó – a XX. század egyik legjelentősebb kultúrpolitikusa – családja és iskolái révén sok szállal kötődött Székesfehérvárhoz. 1875. november 13-án az Arad vármegyei Magyar-Pécskán született, még két éves sem volt, mikor árvaságra jutott és édesanyjával Székesfehérvárra költözött. A fehérvári ciszterci rendi gimnáziumban érettségizett, mindig szeretettel és nagy lelkesedéssel emlékezett meg hajdani iskolájáról, az őt tanító tanárokról, az iskola szellemiségéről. Erről így vallott:
„A konzervatív és a haladó erőknek ez a csodálatos kombinálása az ereje a ciszterci rendnek is, amelynek növendékei mindig meg tudták érteni a korok intő és hívő szavát.”
Klebelsberg Kunot egész élete során elkísérte az a példa, amelyet kitartó munkából, nemzeti érzésből, alkotókedvből Székesfehérváron kapott. A Trianon utáni szellemi felocsúdásnak vezéralakja tudott lenni, a nemzet felemelkedése legfontosabb színhelyének az iskolát tartotta. Népiskolai programja keretében 5000, főként tanyai iskolát létesített. Szegeden, Debrecenben és Pécsett megteremtette a felsőoktatás korszerű műhelyeit, erre a trianoni békediktátum révén szétzilált felsőoktatás miatt égető szükség volt. Létrehozta a Collegium Hungaricumokat és az egyéb külföldi ösztöndíjak rendszerét. Felkarolta a természet- és műszaki tudományokat, a reálgimnáziumot bevezetve megreformálta a képzés szempontjából elavult középiskolai oktatást. A Ciszterci Szent István Gimnázium hálával emlékezik néhai növendékére, és örökségét tovább élteti az ifjabb nemzedékek körében.
Klebelsberg Kuno szobrát a politikus születésnapján, november 13-án avatták fel a Ciszterci Gimnázium bejáratának lépcsőjén. Pető Hunor szobrászművész alkotásának elkészítését 15 millió forinttal támogatta a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. az Emberi Erőforrások Minisztériuma által biztosított költségvetési forrásból.
Az ünnepségen a Himnusz elhangzását követően a fenntartó Ciszterci Rend képviseletében Dékány Árpád Sixtusz zirci főapát köszöntötte a téren összegyűlt vendégeket, az iskola tanárait és növendékeit. Elmondta: „Klebelsberg Kuno egyike azon személyeknek, akik Magyarország szellemi, lelki kultúráját meghatározó módon formálták, alakították pozitív értelemben.” Hozzátette: Klebelsberg saját tehetségét, rátermettségét, talentumát a köz szolgálatába állította. „Keresztény emberként megtanulta, és meg is mutatta, hogy adnia kell abból, amit a teremtő rá bízott. Kötelességének érezte, hogy vállalja a felelősséget, és a teremtő atya „munkatársaként” alakítsa szűkebb és tágabb világát, a közösséget.”
Ugyancsak köszöntötte az egybegyűlteket Orosz Ágoston, a Ciszterci Szent István Gimnázium igazgatója. Kiemelte: az iskola volt Klebelsberg fegyvere, tíz éves minisztersége alatt a magyar kultúrtörténet legkiemelkedőbb programját hajtotta végre.„Klebelsberg Kuno központi eszménye a GYERMEK, az oktatás, a testi és lelki egészség megőrzése. Reformjai egy erős, európai színvonalú középosztály megteremtésére irányultak. Ez a feladatunk ma is, tanárnak, diáknak egyaránt. Gróf Klebelsberg Kuno 57 évet élt, és dolgozott több évszázadnyit. A XX. század egyik legnagyobb formátumú államférfija volt. Szobrának felavatása a jubileumi programsorozatunk fénypontját jelenti.”
Az ünnepségen L. Simon László, az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottságának elnöke, a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke széles körű áttekintést nyújtott Gróf Klebelsberg Kuno személyiségéről, munkásságáról, életművéről és örökségéről. Többek között elmondta: „A 200 éve a ciszterek fenntartásában működő székesfehérvári iskola nem feledkezhet meg az egyik legkiválóbb diákjáról, aki mindig hűséges volt Székesfehérvárhoz, valamint egykori alma materéhez és a rendhez is.” L. Simon László a Klebelsbergről alkotott szoborról elmondta: „A bronzba öntött nagy történelmi személyiséggel nap mint nap találkozó fehérvári gimnazistáknak több lesz ez a szobor, mint egy elsárgult fénykép kópiája. Minduntalan arra fog figyelmeztetni bennünket, amit Klebelsberg mondott: az a kis darab föld, amelyet Magyarországnak neveznek, a mi hazánk, Európa belvárosában fekszik. A műveletlenség zsúpfedeles háza számára Európa belvárosában túlságosan drága lenne a házhely, s hamarosan lerombolnák az ott éktelenkedő házat. Vagy megtartjuk legdrágább nemzeti örökségünket, a műveltségünket, vagy törölnek bennünket az önálló nemzetek sorából, és pusztulnunk kell erről a földről.”
A beszédek elhangzását követően dr. Cser-Palkovics András polgármester, a Ciszterci Gimnázium egykori diákja, L. Simon László, valamint Orosz Ágoston együtt leplezték le Klebelsberg Kuno szobrát, majd állófogadásra került sor az intézmény dísztermében. Az eseményen jelen volt Paskal Gilevski volt diák, macedón költő és író, akinek a 2013-as Szent István Emlékév emlékérmét ajándékozta Székesfehérvár polgármestere.
A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.
