Ismertették a Székesfehérvári Egyházmegye búcsújáró helyeinek éves programját

2026.03.10. 12:15
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2026. március 10. (kedd)
 
 
 
 
Kedden délelőtt Spányi Antal megyés püspök és a kegyhelyigazgatók ismertették a Székesfehérvári Egyházmegye megújított kegyhelyeinek búcsúprogramját. Smohay András, a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum igazgatója pedig bemutatta A Magyar Szent Család nyomában tematikus zarándokút legújabb fejlesztéseit.
 
A templombúcsú a hívő ember számára nem csupán egy helyi ünnep vagy kulturális esemény, hanem mélyen gyökerező, lelki megújulást és kegyelmet adó ünnepnap, amely összekapcsolja az egyént Istennel, a közösséggel és a hagyományokkal. A búcsú a templom védőszentjének napjához kötődik és egyben a bűnbánat, a hálaadás és a kegyelem elnyerésének alkalma.
 
„A zarándoklatok mindig is hozzátartoztak a vallási élményhez. Az évszázadok alatt kialakultak azok a kegyhelyek, amelyek az emberek szívéhez, lelkéhez közel kerültek. Megpróbáltuk megtalálni ezeknek a sajátos üzenetét, ez is az oka, hogy a hívek szép számban keresik fel ezeket a szentmiséket. A zarándokutakat sikerült ismertté tenni, megszerkesztettük és közreadtuk a teljes térképét. Reméljük, hogy hitünk kincseit, a hagyományaink gazdagságát a nem rendszeresen templomba járók is megismerik, ezzel is őrizve keresztény kultúránk magját, melyet annak idején szülőktől, nagyszülőktől hallottak, tapasztaltak.” – fogalmazott Spányi Antal megyés püspök, aki főpásztori szolgálata során megújíttatta a Székesfehérvári Egyházmegye kegyhelyeit, megőrizve a templomok építészeti örökségét és kibővítve azokat modern zarándokszolgáltatásokkal. Tematizálta a búcsújáróhelyek felkeresését, így vált Ercsi a jegyesek, Vértessomló a gyermekre várók, Bodajk a családok, Alsószentiván a nagyszülők, Makkosmária pedig a szenvedélyek rabságában élők zarándokhelyévé. Székesfehérvár Szent István városaként kiemelt helye a Magyar Szent Család zarándokútnak, amely átvezet a legtöbb kegyhelyen és beemeli a zarándoklót az első Magyar Szent Család közbenjáró kegyelmeibe.
 
A hatalmas templommal rendelkező Ercsi sokáig különleges zarándokhely volt, később a város katonai bázissá vált, a hitélet megroppant és a templom is rossz állapotba került. Az azóta helyrehozott templom Nagyboldogasszony-napi búcsúját augusztus 16-án délelőtt 10 órakor tartják a jegyesek zarándokhelyén.
 
Az egyházmegye déli részén fekvő Alsószentivánon májustól októberig, minden hónap 13-án összegyűlnek a hívek. A gyönyörű természeti környezetben fekvő településre 1950-ben Shvoy Lajos megyés püspök közbenjárására, a portugáliai Fatimából érkezett az ottani Mária-szobor pontos másolata. A nagyszülők zarándokhelyén a fő búcsút október 13-án tartják. „Ha az ember megnézi, átjárja a szívét-lelkét a Szűzanya tisztasága, amit a szobor tükröz.” – fogalmazott Helter István plébános.
 
A szintén felújított vértessomlói kegyhelynél a búcsút hagyományosan július 2-án vagy azt követő vasárnap rendezik. A hívek gyermekáldásért imádkoznak, a gyermekeket váró édesanyák zarándoklata van ekkor. „Az élet egy misztérium. Annak a társadalomnak, ahol nem születnek gyermekek, ahol megszűnik az élet tisztelete, nincs jövője. A templom falát hálaszívek díszítik, melyeket a meghallgatott és gyermekkel megajándékozott hívek helyeznek el.” – emelte ki Gerendai Sándor plébános.
 
A bodajki Segítő Szűz Mária-kegyhely 2026-ban is gazdag lelkipásztori és kulturális programkínálattal várja a zarándokokat. Az éves kiemelt eseményeken túl több rendszeres lelki alkalom is segíti az ide érkezőket az imádságban és az elmélyülésben. A főbúcsút – mely az év legkiemelkedőbb ünnepe, a Mária neve napjához kötődő hétvégén, szeptember 12-13-án rendezik meg – árulta el Mórocz Tamás plébános.
 
Örömteli fejlesztésekről számolt be Smohay András, a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum igazgatója is, aki elmondta, nemcsak az épületek újultak meg, de A Magyar Szent Család nyomában zarándokutat is sikerült fejleszteni: 2025 év végére a teljes szakaszon felfestették a turistajelzéseket. A két vármegyén áthaladó, Majk, Vértessomló, Várgesztes, Vértesszentkereszt, Csókakő, Bodajk, Fehérvárcsurgó, Iszkaszentgyörgy, Moha és Székesfehérvár útvonalú, közel 86 kilométeres zarándokút körülbelül 22 óra alatt járható végig, az útvonalon a hívek több helyszínen is foglalhatnak szállást. A Magyar Szent Család nyomában zarándokút teljes útvonala megtalálható és letölthető a https://hu.outdooractive.com/hu/ weboldalról. Szintén új fejlesztés, hogy a Cartographia Zrt-vel kötött megállapodás értelmében a készülő és hamarosan megjelenő Vértes turistatérképen külön feltüntetik a zarándokutat, a Vértesen kívül eső részekkel együtt.
 
A híveket és az érdeklődőket is szeretettel várják a búcsúk gazdag hagyományainak megismerésére és a kegyhelyek értékeinek felfedezésére.
 
A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.
 
 
 
Szöveg: Csik Tamás
Fotó: Simon Erika
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 Március
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.