Egy kötetben jelentek meg a középkori lengyel krónikás Székesfehérvárról szóló szemelvényei

2026.03.19. 20:06
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2026. március 19. (csütörtök)
 
 
 
 
 

A középkori Székesfehérvár lengyel szemmel című kötetet mutatták be csütörtökön délután a Városháza Dísztermében. A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont Regia Civitas tudományos sorozatának második kötete a XV. században élt Jan Długosz Székesfehérvárról szóló leírásait tartalmazza. A lengyel történetíró 12 kötetből álló, mintegy hatezer oldalas krónikájából dr. Teiszler Éva történész gyűjtötte össze és fordította le a koronázóvárosról szóló történeteket.
 
A Székesfehérvár történelme iránt érdeklődők egy újabb, különleges kiadvánnyal bővíthetik könyvtárukat. Csütörtökön a Városházán mutatták be dr. Teiszler Éva: A középkori Székesfehérvár lengyel szemmel - Jan Długosz lengyel történetíró Annalesének székesfehérvári vonatkozású fejezetei című kötetét. A könyvbemutatón dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntötte a megjelenteket. Köszönetét fejezet ki a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont munkatársainak, hogy fontosnak tartották azt, hogy középkori történelmünkről egy nagyon izgalmas és érdekes kötet jelenhessen meg. Az olvasó egy diplomata szemével látja, mit gondoltak e korban Székesfehérvárról, az itteni koronázásokról, az ünnepi szertartásokról. Ez Fehérvár korabeli jelentőségére is ismét egy újabb bizonyíték és fontos adalék.” A könyv bemutatója azért is különleges - tette hozzá, hiszen néhány napra vagyunk a lengyel-magyar barátság napjától, és ezekben a kötetekben is tetten érhető, hogy miért szoros ez a barátság, amely évszázadok óta tart.
 
 
 
A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont Regia Civitas tudományos sorozat második kötetéről a kutatóközpont vezetője, Kulcsár Mihály elmondta, hogy a XV. században élt lengyel krónikás fő művében Lengyelország történetét írta meg a kezdetektől saját koráig. Ennek kapcsán a környező országokról, népekről is jelentős mennyiségű ismeretanyagot hagyott az utókorra. A lengyel diplomata több alkalommal is járt Magyarországon, a királyok és királynék koronázása vagy temetése kapcsán rendre megemlékezett Székesfehérvárról, és lejegyzett sok egyéb olyan történést is, amely miatt a város valamilyen országos vagy nemzetközi esemény szereplőjévé vált. Többek között 1440-ben I. Ulászló király koronázásán járt városunkban, de írt Géza nagyfejedelem temetkezési helyéről is, ami a Szent Péter és Pál templomban volt, illetve egy, a fehérváriakat ma is igazán érdeklő kérdésről a székesfehérvári királyi palotáról, ahol egyébként a koronázási ceremóniának az egyik fontos eleme, a koronázási ebéd zajlott le.
  
A kötetet Prof. Dr. habil. Bagi Dániel történész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történettudományi Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára mutatta be. Beszélt arról, hogy érdekes dolog a magyar történelem általunk jól ismert eseményeit egy olyan krónikás történetein keresztül olvasni, aki a Jagelló-ház nagy tisztelője és támogatója volt. Világosan lehet látni, hogy nagyszabású történelmi művében e dinasztia szolgálatába állította a magyar történelmet. A professzor kiemelte, ez a kívül-belül szép és formás kiadvány nemcsak Székesfehérvár, hanem a közép- európai térség történelme szempontjából is fontos mű.
 
 
Dr. Teiszler Éva történész elmondta, ez a könyv a lengyel történetíró 12 kötetes, mintegy hatezer oldalas munkájából származó kivonatokat tartalmaz. „A szemtanú hitelességével írta le a város egykori eseményeit. Ami különleges, hogy a leírásoknak a többsége első alkalommal jelenik meg magyar nyelven.”
 
 
 
A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 Március
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.