Hadimustra és frontvonal – két új időszaki kiállítás emlékezik Székesfehérváron a két világháborúra

2026.03.26. 16:30
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2026. március 26. (csütörtök) 
 
 
 
 
Két új, időszaki kiállítás nyílt meg csütörtökön délután a Szent István Király Múzeum, valamint a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum együttműködésében. A két tárlat az első, valamint a második világháború – részben Fehérvárhoz is köthető – tárgyi és képi dokumentumait tárja az érdeklődők elé.
 
„Hadimustra 1914–1918” és „Csata Székesfehérvárért 1944–1945 – Királyok városa a frontvonalban” címmel két időszaki kiállítás nyílt meg csütörtök délután Székesfehérváron. Az első világháborúhoz kapcsolódó tárlatnak a múzeum Rendház épületének két terme ad otthont, a háború sújtotta Székesfehérvárról készített korabeli fotókat pedig a Városház tér fái körül elhelyezett tablókon nézhetik meg az érdeklődők.
 
 
A megnyitó résztvevőit Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király Múzeum főigazgatója köszöntötte, kiemelve: ez a két tárlat is jól mutatja a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeummal való kiváló együttműködést, amely a konferenciáktól kezdve a tudományos kutatáson át a kiállításrendezésig terjed. A főigazgató megköszönte a két intézmény dolgozóinak a tárlat életre hívását, valamint Vargha Tamás miniszterhelyettesnek és dr. Cser-Palkovics András polgármesternek az ehhez nyújtott támogatást.
 
 
Maruzs Roland ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka szerint annak ellenére, hogy tulajdonképpen kamarakiállításról van szó, igen kurrens darabokat láthatnak az érdeklődők. A Nagy Háborúval kapcsolatos, közel 200 műtárgyból álló válogatás tárgyi emlékeinek sorából a Horthy Miklós sorhajókapitány, Szurmay Sándor vezérezredes vagy Muhr Ottmár alezredes személyéhez köthető relikviák emelhetőek ki, de a tárlókban helyet kaptak a székesfehérvári vonatkozású alakulatok mementói, így a magyar királyi 17. honvéd gyalogezred vagy a császári és királyi 69. gyalogezred tárgyi emlékei is.
 
 
„Nagyon jó kezdeményezés, hogy a II. világháború fehérvári pusztításait bemutató fotók az utcán sétálva láthatóak: talán a járókelők is kedvet kapnak ahhoz, hogy aztán a múzeumba is betérjenek megnézni a másik kiállítást.” – osztotta meg gondolatait Vargha Tamás miniszterhelyettes, Székesfehérvár országgyűlési képviselője, aki szerint a két tárlat legfőbb üzenete, hogy a háborúnak nem győztesei vannak, hanem csak túlélői. „Ez a gondolat kell, hogy vezéreljen minket most is!” – fűzte hozzá a miniszterhelyettes, aki megköszönte a két múzeum kiváló együttműködését.
 
 
Dr. Cser-Palkovics András polgármester hiánypótló kiállításként jellemezte különösen a Városház téren látható tablókat, hiszen évtizedeken át nagyon kevés szó esett arról a nagy nyilvánosságban, mi is történt Székesfehérváron 1944 decembere és 1945 márciusa között, s hogy ez a város és az itt (és persze a környék falvaiban) élők is milyen sokat szenvedtek. „Pedig ez az időszak a mi szüleinkről, nagyszüleinkről, dédszüleinkről szól, akik mindezt ebben a városban élték át: azokon az utcákon, azokban az épületekben, amelyeket ma mi is használunk a mindennapokban. Hatalmas dolog, hogy ezt ma békességben és nyugalomban tehetjük!” – mutatott rá Székesfehérvár polgármestere.
 
 
A Szent István Király Múzeum gyűjteményéből válogatott képeken láthatjuk többek között a szétlőtt vasútállomást, az egykori Lövölde épületét, a színház tető nélkül tátongó színpadterét, a leégett tetejű Szabó-palotát vagy az Eppinger-féle Kiskút úti téglagyár romjait is. Az archív fényképfelvételeket történeti összefoglaló és kronológia, valamint QR-kódok révén a Szent István Király Múzeum internetes blogbejegyzései, múzeumi és levéltári adatbázisok, tudományos, ismeretterjesztő animációs filmek egészítik ki, így az érdeklődők még komplexebb képet kaphatnak az adott fehérvári történésekről. A Rendház épületben berendezett kiállítás pedig a Szent II. János Pál pápa életét bemutató tárlatra megváltott jeggyel látogatható. A szervezők mindenkit szeretettel várnak a tanulságos időutazásra!
 
A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.
 
 
 
 
 
                                                                           - Vége -
 
Szöveg: Házi Péter
 
Fotó: Simon Erika
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 Március
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.