Idén is húsvéti díszbe öltözött a Koronás-kút

2026.04.01. 15:20
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2026. április 1. (szerda)
 
 
 
 
Immár tizenkettedik alkalommal változott ünnepi Tojáskúttá a Liszt Ferenc utcai Koronás-kút a Fehérvári Polgárok Egyesületének jóvoltából. A Belváros elmaradhatatlan húsvéti látványosságát a Hermann László Zeneiskola növendékei népzenei műsorral, a Felsővárosi óvodások zenés-mondókás előadással avatták fel.
 
A szép húsvéti szokás a 20. század elején alakult ki Németországban, akkoriban Magyarországon még csak nyomokban van jelen. A kútdíszítés eredetileg a pogány időkből származik, amikor az éltető víz tiszteletét, a tavasz köszöntését jelentette.
 
A szerda kora délutáni avatóünnepségen Lehrner Zsolt alpolgármester, a Belváros önkormányzati képviselője megköszönte a kútdíszítés szép hagyományát városunkban elindító Fehérvári Polgárok Egyesületének, hogy az itt sétálók nagy örömére minden húsvétkor díszbe öltöztetik a Koronás-kutat. „A feldíszített Koronás-kút üde színfoltja a Belváros kapujának, minden erre járó szívét megmelengeti.” – fogalmazott az alpolgármester, majd boldog húsvéti ünnepeket kívánt a megjelenteknek.
 
Az ünnepségen Körmöczi Jánosné egyesületi tag beszélt a húsvét eredetéről, vallási jelentőségéről és a hozzá kapcsolódó népszokásokról. A Belvárosban sétálókat a Hermann László Zeneművészeti Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola növendékei népzenével, a Felsővárosi Óvoda gyermekei pedig zenés-mondókás műsorral lepték meg.
 
A programon részt vett Földi Zoltán, Felsőváros önkormányzati képviselője is.
 
A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.
 
 
Szöveg: Csik Tamás
Fotó: Simon Erika
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
  
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
   
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.