Április 13-a a lengyel nép legfájóbb nemzeti tragédiája, amikor a katyńi bűntény áldozataira emlékeznek. A mintegy 22 ezer áldozat előtt tisztelegve szervezett megemlékezést hétfőn délután a Székesfehérvári Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat a Jávor Ottó téri Katyń emlékkeresztnél. Az imádságos eseményen emlékező beszédek hangzottak el és Spányi Antal megyés püspök mondott imádságot.
Székesfehérvár Önkormányzata a katyńi vérengzés évfordulóján, már a délelőtt folyamán megtartotta csendes megemlékezését a Jávor Ottó téren, ahol dr. Cser-Palkovics András polgármester és Lehrner Zsolt alpolgármester koszorúzta meg a Katyń emlékkeresztet. A megemlékezés részeként egy padot is dedikáltak a helyszínen városunk Tiszteletbeli polgára, Janusz Wójcik emlékére, aki pótolhatatlan munkát végzett a két nép barátságáért.
Az emléknap hétfőn délután a Székesfehérvári Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat megemlékezésével folytatódott a katyńi vérengzés és a 2010-es smolensk-i repülőgép baleset áldozatainak tiszteletére. A magyar, majd a lengyel himnusz elhangzása után Szalai Tamás, a nemzetiségi önkormányzati elnöke mondott beszédet. „A rendszerváltás óta eltelt nagyjából 35 év alatt a bukott kommunista rendszer egyik, ha nem a legnagyobb a „szekrényből kieső csontváza” Katyń. Ma már nyíltan, félelem nélkül tudunk beszélni a világ ezen részén az 1940-ben történt, emberi aggyal fel nem fogható tisztogatásról, tömeggyilkosság-sorozatról.” – fogalmazott, majd részletesen felelevenítette a háborús bűncselekmény történetét. Hozzátette, az országban több helyen kopjafák, emléktáblák, tölgyfalevelek, monumentális erdőket megformáló alkotások őrzik Katyń és Smolensk emlékét, de csak néhány helyen van kereszt. Szalai Tamás köszönetét fejezte ki Székesfehérvár városvezetésének a Katyń emlékkereszt felállításáért és közvetlen környezetének gondozásáért.
Ugyancsak emlékező beszédet intézett a megjelentekhez Jácek Sladewski, a Budapesti Lengyel Köztársaság Nagykövetségének ügyvivője. Mint elmondta, a katyńi események máig súlyos traumát jelentenek a lengyel nemzet számára. „Hálásak vagyunk a magyar nemzetnek, hogy az ország területén található emlékhelyekkel ápolja e tragédia emlékét! Ez a jelképes kereszt arra emlékeztet bennünket, hogy a történelmi emlékezet összeköti a lengyeleket és a magyarokat, közös múltértelmezéssel rendelkezünk és egyformán ítéljük meg a 20. századi totalitárius rendszerek bűneit!” – emelte ki a lengyel ügyvivő. Szavai szerint fontos, hogy ne csak a múlt bűneit ítéljük el, hanem a jelenlegi agressziót is, amely legközelebbi szomszédunk ellen irányul. Lengyelországnak és Magyarországnak ismét egyhangúan kell megszólalnia az európai biztonság kulcskérdéseiben.
A beszédeket követően Spányi Antal megyés püspök tartott megemlékező imát, felhívva a figyelmet arra: tanulnunk kell a történelemből, hogy aminek nem szabadna megtörténnie, az valóban soha ne történhessen meg!
Az imádságot követően a Tálos Edit Alapítvány harsonaegyüttese adta elő Franz Schubert Santus című művét, majd koszorúzással zárult az emlékező ünnepség. A keresztnél Lehrner Zsolt és Horváth Miklós Csaba, Székesfehérvár alpolgármesterei és dr. Szabó Tibor, a Fejér Vármegyei Közgyűlés alelnöke helyeztek el egy-egy szál virágot. Az eseményen részt vettek többek között az Országos Lengyel Önkormányzat, a Bem József Lengyel Kulturális Egyesület, a NATO Közép–európai Többnemzeti Hadosztály-parancsnokságának képviselői, Fehérvárcsurgó és Szabadbattyán község polgármesterei, valamint más székesfehérvári nemzetiségi önkormányzatok, intézmények és civil szervezetek vezetői, képviselői is.
A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.
Szöveg: Havasi Tímea
Fotó: Simon Erika
