2025-ben a Vital Club SE elhatározta, hogy a székesfehérvári Csónakázó-tavon megteremti a végtaghiányos és más fogyatékossággal élő emberek számára a kajakozás lehetőségét. A részben saját forrásból, részben a Magyar Paralimpiai Bizottság pályázatának köszönhetően megvalósult projekt során elkészült három egyszemélyes PK-1-es és egy páros PK-2-es kajakot szerda délután adták át a sportolóknak.

 

Szipola Antal elmondta, az új hajók szabványos – 55 centiméter széles, lapos aljú – portyakajakok héjába készültek. „A szabványos hajókhoz képest annyi a különbség, hogy a kormány rögzítve van, csak lapáttal lehet korrigálni, illetve egy kehelynek nevezett ülésbe helyezi el magát a versenyző, ami megfelelő deréktámaszt is ad.” A Vital Club SE vezetője elárulta, hogy a három egyszemélyes hajó a saját műhelyükben, a páros pedig Szegeden készült, és természetesen mindegyik Székesfehérvár színeit viseli. Szeretettel várnak minden fogyatékossággal élőt, aki kedvet kapott a kajak-kenu sporthoz. „Nagy felelősséggel készülünk, az ötszörös világbajnok és olimpiai ezüstérmes Fidel László mellett, a hosszú ideje fogyatékossággal élő gyerekek sportoltatásával foglalkozó Oszlánczi Adrienn is segítségünkre lesz szaktudásával.” – fogalmazott.

 

Hajdu Botond, a para kajak-kenu válogatott szövetségi kapitánya szerint a Csónakázó-tó remek helyszín mindenkinek, aki szeretne belevágni a kajak-kenu sportba. Kiemelte, hogy a Magyar Paralimpiai Bizottság pályázatán keresztül volt lehetősége az egyesületeknek és a civil szervezetnek ezeket az eszközöket beszerezni. „A Vital Club SE ezt olyan hajók elkészítésére fordította, amelyben el tudják kezdeni ezt a gyönyörű sportágat a különböző fogyatékossággal élő személyek is. Nagyon fontos továbbá, hogy itt integráltan valósul meg ez a sportolási lehetőség a parasportolók, a mozgássérült-, és az egyéb fogyatékossággal élők számára.” – hangsúlyozta.

 

A Vital Club SE szeretettel várja a kajaksportot kipróbálni vágyó fogyatékossággal élőket!

 

A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.

 

 

 

Szöveg: Csik Tamás

Fotó: Simon Erika