Stratégiai gondolkodás jogban és sportban – jogászkonferencia a Városházán

2026.06.05. 13:10
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2026. június 5. (péntek)
 
 
 
 
 
A stratégiai gondolkodás jogi és sportbeli szerepét állította középpontba a Magyar Jogász Egylet Fejér Megyei Szervezete és a Székesfehérvári Törvényszék közös szervezésében lezajlott konferencia, amelynek a Városháza Díszterme adott otthont pénteken. A pódiumbeszélgetésen a legendás vízilabdaedző, szövetségi kapitány, dr. Kemény Dénes osztott meg tanulságos és vicces történeteket a hallgatósággal a stratégiákról és a váratlan döntésekről.
 
Miként járul hozzá a tudatos tervezés, a döntéshozatal és a stratégiai szemlélet a sikerhez a tárgyalóteremben és a sportpályán? – ez volt a központi kérdése a Magyar Jogász Egylet Fejér Megyei Szervezete és a Székesfehérvári Törvényszék pénteki konferenciájának, amelyet dr. Bóka Viktor, Székesfehérvár Megyei Jogú Város címzetes főjegyzője, a Magyar Jogász Egylet Fejér Megyei Szervezetének elnöke, valamint dr. Cser-Palkovics András polgármester nyitott meg.
 
 
„Habár a technika, a mesterséges intelligencia egyre inkább betör a jog területére is, nem szabad, hogy ez a fejlődés a valódi beszélgetéseket zárójelbe tegye! Ezért is örülök a mostani találkozónak, amelynek címe ugyan kissé meglepő, de beszédes is, hiszen a stratégiai gondolkodás azt is feltételezi, amiből egyre kevesebb van a világban: az érdemi beszélgetéseket.” – osztotta meg gondolatait Székesfehérvár polgármestere, külön köszöntve dr. Kemény Dénes egykori szövetségi kapitányt, akinek jelenléte azt üzeni, hogy ezek a területek igenis összefüggnek egymással. A városvezető egy aktuális példát hozott arra, miként ér össze a sport és a jog a sportos városban: ez a Fehévár FC Kft. értékesítésére kiírt pályázat, ami jogász szemmel is igen izgalmas, s amin a belső szakértőkön túl külső szakértők is dolgoznak a sikerért.
 
 
A konferencián köszöntőt mondott dr. Turcsánné dr. Molnár Katalin, a Székesfehérvári Törvényszék elnöke, egyúttal a Magyar Jogász Egylet Fejér Megyei Szervezetének alelnöke. Mint fogalmazott, igyekeznek mindig olyan széles spektrumú tematikát összeállítani, ami nem csak a jogászi hivatásrendet érinti. „A stratégiai gondolkodás az élet minden területén hasznosítható, az pedig különösen izgalmas metszéspontnak tűnt, miként készül a győzelem a tárgyalóteremben és a sportpályán, hiszen a tárgyalóterem is egyfajta küzdőtér egy medencéhez, vagy egy sportpályához hasonlóan.” – emelte ki törvényszék elnöke. Hozzátette, egyetlen bíró sem áll neki perstratégia nélkül tárgyalni egy ügyet, de az előadók az ügyvédi stratégia építését is bemutatják majd a nap folyamán, sőt, a vádlottak padján zajló stratégiai gondolkodást is elemzik, ami olykor a manipuláció irányában is tovább lép.
 
 
Dr. Réti László ügyvéd, a Magyar Jogász Egylet főtitkára beszédében kiemelte, Székesfehérvár mindig igen nívós konferenciáknak ad otthont, ahol kreditpontokat is gyűjthetnek a jogászok. Eszmefuttatásában arra próbált választ keresni, mi a stratégiai gondolkodás valódi lényege. Ennek kapcsán történelmi példát idézett fel: a honfoglalás előtti nomád magyar közösségek fennmaradásához elengedhetetlen volt a környezet, a térség erőviszonyainak és a különböző népek mozgásának pontos ismerete. Véleménye szerint a magyarság túlélésében és megerősödésében jelentős szerepet játszott ez a fajta, ma geostratégiai szemléletnek nevezhető gondolkodásmód. Mint fogalmazott, az államalapítást követő évszázadok során ez a tapasztalat tovább gyarapodott, és hosszú időn keresztül meghatározta a magyar politikai és vezetői elit stratégiai látásmódját.
 
 
A szakmai találkozó kiemelt programjaként dr. Kemény Dénessel, a magyar vízilabdasport legendás alakjával beszélgetett dr. Turcsánné dr. Molnár Katalin. A magyar férfi pólóválogatott szövetségi kapitánya felidézte, 18 évig dolgozott állatorvosként, illetve sebészként is egy kisállat klinikán. Azt sem rejtette véka alá, hogy az állatorvostudományi egyetemen tanultak később rengeteget segítettek neki edzőként is: tudta és látta, hogy a kemény edzések, igénybevételek mit okoznak egy-egy játékos testében, szervezetében. Felidézte azt is, hogy amikor a vízilabda válogatott edzése este 8-kor véget ért és másnap fél 9-kor már kezdődött az újabb, akkor ő éjszaka még montázsokat készített a videófelvételekből, és kielemezve azokat megmutatta a játéksoknak. Hozzátette: az is sokat segített a bizalom kiépítésében, hogy a mérkőzésekre nevezett tizenhárom játékos kiválasztásáról – olykor családi vagy baráti kapcsolatokat is kockáztatva – egyedül hozta meg a döntést. „Ez a bizalom elengedhetetlen volt ahhoz, hogy egy-egy kritikus pillanatban a játékosok a legjobb döntést hozzák meg, és a lövés végül a kapuban landoljon.”
 
 
Szövetségi kapitányként az első lépés a vízió volt, ezt követte másodikként a stratégiai gondolkodás: „Az atlantai olimpia után a vízióm az volt, hogy négy év múlva aranyérmet kell nyernünk Sidney-ben. Az én feladatom volt, hogy elképzeljem és megvalósítsam azt a stratégiát, amivel gondolkodásmódban, játékban az ellenfelek fölé tudunk nőni.” – mondta dr. Kemény Dénes, aki saját bevallása szerint egy érdekes szempont alapján kezdte el válogatni a játékosokat – s nem mindig a legjobbakat! „Olyanokat kerestem, akik - amikor hozzánk kerül a labda -, a lehető leggyorsabban tudnak az ellenfél kapuja elé kerülni, s lehetőleg egy emberrel többen. Így nincs fizikai kontaktus, nincs miért fújnia a bírónak, azaz így kizárhatjuk az esetleges játékvezetői hibákat.” – árulta el a részleteket a szövetségi kapitány. A Sidney-i olimpiára való felkészülés első éveiben ezt a taktikát gyakorolták, illetve különleges edzésekkel megemelték a magyar játékosok lövési sebességét. Ehhez speciális medicinlabdákat készítettek és biomechanikai szakemberek is segítették az erősítést. Az eredmény meglett, hiszen a magyar csapat megnyerte az olimpiát 2000-ben! „Amikor még nem kapitányként néztem a válogatottunk meccseit, láttam, több olyan kiemelkedő tudású játékos van, akik minden meccsen ki akarnak tűnni a csapatból, még akkor is, ha ez a jó eredményt veszélyezteti. Már akkor eldöntöttem, nálam nem játszhat olyan játékos, akinek fontosabb saját maga, mint a csapat.” - osztott meg egy stratégiai döntést a legendás kapitány. Érzelmi, intuitív döntésekről is hallhattak persze a résztvevők, ilyen volt az a megérzés, amikor a 2000-es olimpián a Szerbia elleni elődöntőben lehozta a kapuból a világklasszis Kósz Zoltánt, majd az akkor még ismeretlen Szécsi beállítása, bolondos stílusa úgy megzavarta az ellenfelet, hogy sikerült megnyerni a sorsdöntő mérkőzést.
 
 
A délután folyamán zajló szakmai előadások során a résztvevők több oldalról is megismerhették a stratégiai szemlélet gyakorlati alkalmazását. dr. Korhecz Tamás a jogi mérlegelés stratégiai döntéshozatali szerepéről beszélt, míg dr. Nochta Tibor az ügyvédi perstratégia és a tudatos jogi tervezés kérdéseit elemezte. Dr. Madai Sándor előadásában a taktika és a manipuláció közötti határvonalakat vizsgálta, dr. Szabó Viktor pedig a házastársi közös vagyon megosztásával kapcsolatos perek stratégiai szempontjait mutatta be. A programot dr. Forstner Róbert előadása zárta, amely az Európai Nyomozási Határozat bírósági eljárásban történő alkalmazásának gyakorlati kérdéseit tárgyalta.
 
A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.
 
 
 
 
                                                                           - Vége -
 
Szöveg: Házi Péter
 
Fotó: Simon Erika
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 Június
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.