A díszes és népes menet a Tabulatúra régizene-együttes muzsikája kíséretében indult el a Városház tér irányába. A 2000-ben alakult csapat célja, hogy a középkor, a reneszánsz és a korabarokk idők zenéjét, valamint a hajdani Magyar Királyság földjén elhangzott, magyar vonatkozású dallamokat a mai közönség elé tárja.

 A séta első állomása a Mátyás-király emlékmű volt, ahol a kikiáltó két bábot mutatott be. Először Gizella királynéról szólt, aki az első keresztény királyné volt a magyar földön, 995 tavaszán adták nőül Istvánhoz, a trón várományosához. Gizella királyné jámbor lélek lévén hűséggel és csendes erénnyel támogatta férje uralkodását. A szent hagyomány úgy tartja, nagy szorgalma volt, maga hozta a vizet a kútról, és udvarhölgyeivel együtt miseruhákat hímzett, melyek közül a legékesebb a koronázási palást volt.

 A másodikként bemutatott erős nő és diplomata Sarolt, erdélyi fejedelemasszony volt, akit a nagy Géza fejedelem választott társául. István király édesanyja rendkívüli természettel bírt, határozott és erőteljes lélek volt, nem egyszer férfiakat is megszégyenítő bátorsággal. Lóháton vágtatott és méltó módon ivott is! Ő bátorította hites urát, Gézát, hogy a kereszt hitét vegye fel.

 Az óriásbábos menet a Mátyás király emlékművet elhagyva egészen a Városház térig tartott, ahol a másik két nagyasszonyt is megismerhette a közönség.

Az 1088-ban született Szent Piroska magyar királyi sarj, Szent László királyunk lánya volt. Két esztendősen az anyját, majd öt év múlva az apját is elvesztette. Az árvaságra jutott lány az unokabátyja, Könyves Kálmán király udvarában nevelkedett tovább. Bizáncba került, ahol hozzáment II. János császárhoz, akinek nyolc gyermeket szült. Új hazájában mindenki szerette őt, hiszen könyörületes és irgalmas asszony volt. Férjével együtt megalapította a Mindenható Krisztus monostorát Konstantinápolyban. A császárné Isten és ember előtt egyaránt dicsőséges életet élt.

A sort Antiochiai Anna királyné zárta, aki az Úr 1153. esztendejében látta meg a napvilágot, és 1184-ben adta vissza lelkét a Teremtőnek. 1170-ben lépett frigyre Magyarország ifjú uralkodójával, III. Béla királlyal. Méltósággal és kegyelemmel viselte a királynéi címet, s hat gyermeket szült a királynak, kik közül kettő – Imre és András – később a Szent Koronát viselték, s országot igazgattak. Halála után a király másodszor is megnősült, ám végakaratában úgy rendelkezett, hogy Anna mellé temessék. Az idők forgásában a sok királyné közül egyedül Antiochiai Anna földi maradványai kerültek elő épségben. 

A történelmi program zárásaként a Szent László Vitézei Egyesület tartott bemutatót, amely a keresztény hit, a lovagi erények és a magyar hagyományok őrzését, az Árpád-házi királyok örökségének ápolását, a középkori magyar történelem, hadviselés és mesterségek megismerését, valamint őseink fegyvereinek, viseleteinek és életmódjának hű bemutatását tartja feladatának.

 A bemutatók után Weisz Viktor koncertjével zárult az este a Városháztéren.

 A Királyok a Belvárosban sorozat augusztus 8-ig, szombatonként folytatódik.