Jobbról hatalmas legelők, balról harsogóan zöld gyep, gondosan kialakított boxok és karámok, no meg egy - nappal legalábbis jámbor - kutyus és egy doromboló macska fogadja a börgöndi Tó sor végéhez érkezőt. Vámos Valentina egykori eredményes díjugrató, tenyésztő és edző több lovarda évtizedeken át tartó vezetése után itt teremtette meg élete legszemélyesebb lovas otthonát.

 

 

Ezen a helyszínen évekkel korábban a börgöndi állatsimogató működött, ami hosszabb ideje bezárt, s a területen leginkább az enyészet lett az úr. Az egykori díjugrató hölgy tavaly év elején figyelt fel a kiváló adottságú területre, s hihetetlen energiákat megmozgatva belevágott a lovasklub kialakításába. „Tavaly áprilisban itt még sár, törmelék fogadott minket, azóta hatalmas munkával 900 tonnányi követ mozgattunk meg, újjászülettek az épületek, biztonságos karámok épültek, s nem mellékesen 54 korosabb fát is elültettünk.” – idézte fel az elmúlt időszakot Valentina. A díjugrató az elkészült és folyamatban lévő fejlesztéseket Székesfehérvár polgármesterének is megmutatta szerdán Börgöndön, ahol a tulajdonos meghívására dr. Cser-Palkovics András, valamint Békési Ferencné, a körzet önkormányzati képviselője tett ismerkedő látogatást. „Rá sem lehet ismerni a korábbi területre, nagyon rendezett lett, gratulálok!” – fejezte ki elismerését Vámos Valentinának dr. Cser-Palkovics András polgármester.

 

 

Mint megtudtuk, az első lovak tavaly novemberben érkeztek ide, de a munka azóta sem állt meg, most például az úgynevezett jártatógép készül. Ez egy edzésre, bemelegítésre használt, kör alakú szerkezet, amelyben a lovak meghatározott tempóban, automatikusan sétálnak vagy ügetnek.

 

 

Békési Ferencné önkormányzati képviselő kérdésére a klub tulajdonosa érthető büszkeséggel beszélt például arról, hogy idén született meg a 150. csikó a kezei között, s azt sem rejtette véka alá, hogy náluk a lovaglás valóban személyre szabott élmény: „A VV Lovasklub nem klasszikus versenyistálló. Ez egy olyan közösség, ahol a lovak nyugalomban tölthetnek minőségi időt, a lovasok pedig komolyan, türelmesen épülő tudást szerezhetnek. Nálunk csak egyéni edzések vannak, nem „futószalagon” zajlik a lovaglás. Persze, vannak versenyzőink is, akik igényes körülmények között szeretnék felépíteni a tudásukat és a szükséges tapasztalatot megszerezni, és újrakezdőink is, akik évek vagy évtizedek után ülnek újra lóra.” – mondta Valentina, aki lovasedzőként a legmagasabb végzettséggel rendelkezik a környéken, s közben immár két évtizede tenyésztéssel is foglalkozik. A beszélgetés során az is kiderült, hogy a börgöndiek is befogadták a lovardát, sok gyerek már reggel a bejáratnál várja, hogy segíthessen a lovak csutakolásában, vagy amiben éppen kell. S ezért nem mellékesen a szülők is hálásak, hiszen a gyermekek addig sem a telefont nyomogatják Sokan pedig terápiás céllal érkeznek ide, mert a lovak közelsége különleges nyugalmat áraszt.

 

 

A VV Lovasklubban jelenleg 24 paripa él, beleértve a ménesben és az istállóban tartott lovakat is. Valentina természetesen a lányára, a szintén díjugrató Annára a legbüszkébb, aki javában benne van az idei versenyszezonban. Mint elárulta, szeptemberben Németország vár rá. Ha ott is sikerrel szerepel, következhet a nagy álom: a díjugrató versenyek az Egyesült Államokban. De az már egy másik történet…

 

 

 

 

 

                                                                      - Vége -