A kegyelem győzelme – Nagyboldogasszony ünnepe a Szent István-székesegyházban

2026.08.15. 20:45
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2026. augusztus 15. (szombat)
 
 
 
 
Nagyboldogasszony napja az egyházi év legnagyobb Mária-ünnepe, amikor Szűz Mária mennybemenetelére emlékeznek. A hagyományokat folytatva idén augusztus 15-én is szentmisével ünnepeltek a jeles napon, melyet Spányi Antal megyés püspök celebrált, aki a Nagyboldogasszony példamutatása mellett a Székesfehérvári Egyházmegye történelmi jelentőségére és az elődök által hagyott örökségre is felhívta a hívek figyelmét.
 
Hazánkban Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa 1950-ben hirdette ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbéli meggyőződését tükrözi. Az ünnepen, mely 1948-ig munkaszüneti nap is volt Magyarországon, a katolikus világ Szűz Mária halálára és mennybevételére emlékezik.
 
Az ünnepi szentmise kezdetén Spányi Antal megyés püspök köszöntötte a megjelent híveket. Felidézte, hogy a Püspöki Palotába betérők a főlépcsőn az emeletre jutva két képet látnak: az egyik azt tanítja, hogy az egyház hajója lehet ugyan a háborgó tengeren, de nem kell félnie, mert erős kezekben van – a Szűzanya vigyázza és a Szentlélek mutat utat számára a világ viharai között. A másik kép a Boldogságos Szűz Máriát, a Mennybe Fölvettet, a Nagyboldogasszonyt ábrázolja. Mindkét képet IX. Piusz pápa ajándékozta 1871-ben Jekelfalussy Vince püspöknek bátor kiállásáért. „Nekünk különösen fontos az a kép, amely a Nagyboldogasszonyt mutatja, hiszen Szent István egyházmegyéje, melyet Mária Terézia 1777-ben alapított, a Boldogságos Szűz Mária oltalma alatt áll. Kérjük a Szűzanyát, segítsen bennünket és az egyházunkat, hogy az ég felé tudjuk kormányozni életünk hajóját.” – fogalmazott a megyés püspök.
 
Spányi Antal prédikációjában az idők kezdete óta az emberben lévő kettősségről beszélt, melynek során az Isten megadja a híveknek az élet szabályait, de a világban van egy másik útmutatás is, amely szép köntösbe csomagolva félrevezeti az embereket. Szűz Mária sorsának vállalásával ellenállt a kísértésnek, meghallotta Isten szavát és megmutatta, hogy életünkben is megtörténhet a kegyelem győzelme.
 
Kiemelte, olyan egyházmegyéhez tartozunk, melyben Prohászka püspök erős ellenszélben vívta a maga harcát Isten országáért. Amelyben Shvoy Lajos püspök 41 éven keresztül végezte a küldetését olyan körülmények között, hogy aranymiséjét a Püspöki Palota kápolnájában csak két cigarettázó és Népsportot olvasó ávós között mondhatta el, mert senkit nem engedtek be az épületbe – és ebben a magányban is érezte Isten kegyelmét. Arra kért minden jelenlévőt, közösen gondolkozzanak el, mit is jelent, hogy a Székesfehérvári Egyházmegye tagjai lehetnek, amely magáénak tudhatja Kaszap Istvánt, aki bár nem tartozik a boldogok és szentek közösségébe, példamutatásának köszönhetően mégis kultusza van. Magáénak tudhatja Bogner Mária Margitot, aki mindig Isten jelenlétében élt és mindig békét, örömet sugárzott.
 
Végezetül arra biztatott mindenkit, ismerje meg a Székesfehérvári Egyházmegye történelmét, és legyen büszke a múlt nagy alakjaira, mert ha egy közösség büszke az ősökre, akkor erős marad.
 
Augusztus 20-án, csütörtökön Szent István király ünnepén 10.30 órakor a város papságával együtt celebrál szentmisét Spányi Antal megyés püspök a Szent István-székesegyházban, melynek végén megáldja az új kenyeret.
 
A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.
 
 
 
Szöveg: Csik Tamás
Fotó: Simon Erika
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 Augusztus
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
     
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.