A méhészet a mezőgazdaság költészete - az Országzászló téren zárult a Fehérvári Mézünnep

2026.08.16. 18:30
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2026. augusztus 16. (vasárnap) 
 
 
 



Véget ért vasárnap délután a Fehérvári Mézünnep. A háromnapos rendezvény keretében délelőtt a meghívott mézlovagrendeket a Sóstón fogadták, ahol megkoszorúzták a méhészeti emlékművet és mézszentelő misét is tartottak. A Mézünnep a délutáni órákban a lovagrendek és az idei mézkirálynő felvonulásával, ünnepi köszöntőkkel és mézlovag-avatással ért véget az Országzászló téren.
 
A Fehérvári Mézünnepet a Székesfehérvári Királyi Napok kísérő, felvezető programjaként immár negyedik alkalommal rendezte meg a Szent István Mézlovagrend azzal a céllal, hogy népszerűsítse a kiváló minőségű magyar mézet és a különböző értékes méhészeti termékeket.  Idén mintegy tucatnyi mézlovagrend érkezett a rangos eseményre, jöttek a Vajdaságból, Erdélyből több helyről és Magyarország számos pontjáról, többek között Söjtörről, Gyuláról, Berettyóújfaluból és Somogyvárról. A vendégek vasárnap délelőtt szakmai, közösségi programokon vettek részt a Sóstó Természetvédelmi Területen, megkoszorúzták a Méhészeti Emlékhelyet a Beporzók rétjén, majd volt mézszentelő szentmise is.
 
Délután hagyományosan a történelmi Belvárosban zárult a háromnapos ünnep. A mézlovagrendek Szabó Miklós Bence kikiáltó vezetésével felvonultak az Országzászló tértől a Fő utcán át az Alba Plazáig és vissza, útjukon mézet osztottak a sétálóknak. A színpadi köszöntők előtt a kikiáltó Gunda Béla híres néprajzkutató mondásával köszönt el, mely szerint a méhészet a mezőgazdaság költészete.
 
A záró ceremónián elsőként Erdélyi Sándor, a Szent István Mézlovagrend nagymestere üdvözölte a vendégeket.
 
Őt követte dr. Cser-Palkovics András polgármester, aki hangsúlyozta, hogy a Mézünnep, a magyar mézek és a méhészet népszerűsítése a Királyi Napok rendezvénysorozatának egyik legfontosabb része lett. A városvezető köszönetét fejezte ki mindenkinek, aki évről évre szervezőként segíti a rangos program megvalósítását.
 
Amikor a Királyi Napokon megtelik az Országzászló tér és a Belváros a méz illatával és a mézlovagrendekkel, akkor az nem csupán egy látványos hagyományőrző programként van jelen, hanem tisztelgés is az agrárgazdaság egyik legnemesebb ága előtt – fogalmazott köszöntőjében  Varga Imre István, a Nemzeti Agrárkamara Fejér megyei elnöke. Hozzátette, a magyar méhészet évszázados kultúrája és a Kárpát-medence egyedülálló flórája olyan termékeket ad a világnak, amelyekre méltán lehetünk büszkék. A magyar méz nem csak kiváló íze, hanem rendkívüli biológiai értékei, vitaminjai és antioxidánsai révén az egészséges táplálkozás nélkülözhetetlen eleme.
 
Részt vett az ünnepi eseményen Baloghné Dóra Alexandra, a 2026-os év mézkirálynője, akinek ez volt az első nyilvános szereplése a megválasztása óta. Söjtörről, Deák Ferenc szülőfalujából érkezett. Mint mondta, nagy megtiszteltetés számára, hogy eljöhetett Székesfehérvárra, a királyok városába, amely díszpolgárává avatta Deákot. Méhésztársainak azt kívánta, hogy munkájukat kísérje kedvező időjárás, bőséges virágzás és erős, egészséges méhcsaládok.
 
Bónai András, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület alelnöke köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar méhészek nagyon nehéz időket élnek meg az aszályos, forró időjárás miatt. Régóta nem találkoztak olyan körülményekkel, amelyek ennyire súlyosan érintették volna őket és a hazai vizeket. A méheken is látják a szárazság jeleit, a lépek gyakran leolvadnak a keretekről. Igyekeznek a méheket segíteni, és kitartani – mondta Bóna András.
 
Keszler László, a Méhészek Fejér Megyei Egyesületének elnöke köszönetét fejezte ki minden közreműködőnek, akik segítették a rendezvényt és bármilyen módon részt vettek a Mézünnep megvalósításában.
 
Az esemény zárásaként mézlovag-avatásra került sor. A Szent István Mézlovagrend tagjainak sorába fogadták Szelei Zoltán méhészt, aki nyolc éve méhészkedik és lovakkal is foglalkozik. Mintegy ötven méhcsaládot kezel és sok éve segíti a Fejér megyei vezetőség munkáját.
 
 
 
A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából. 
 
 
Szöveg: Havasi Tímea
 
Fotó: Bácskai Gergely 
 
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 Augusztus
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
     
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.