Kisorsolták a IV. Szent István Torna lovagjait – középkori vívóring és látványos küzdelmek a hétvégén

2026.08.17. 17:50
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2026. augusztus 17. (hétfő)
 
 
 
 
Székesfehérvári Királyi Napok részeként augusztus 22-23-án idén is megrendezik a Lovagok Napját és a IV. Szent István Tornát. A hagyományok szerint ezúttal is sorsolással dőlt el, hogy az egyes városrészeket mely lovagok képviselik a különleges programon.
 
A Szent István Király Múzeum a 2026-os Székesfehérvári Királyi Napok idején is folytatja a hagyományteremtő szándékkal életre hívott kreatív, középkori programját, mely ebben az évben kétnapossá bővült. A Lovagok Napja keretében augusztus 22-én és 23-án is várják a családokat.
 
Szombaton 14.30-tól az érdeklődők betekinthetnek többek között a kardvívás művészetébe, egy vegyes fegyvernemi bemutatóba, láthatják a lovagi felvonulást a Belvárosban és meghallgathatják a lovagok eskütételét, valamint tiszteletadását Szent István előtt, miközben az Ars Ensis Lovagi Kör és Kardvívó Egyesület interaktív foglalkozással várja a kicsiket és nagyokat egyaránt a Városház téri vívóringnél. Este pedig a Fivérek című történelmi játékkal zárul az első nap a Múzeum Fő utcai épületének díszudvarán.
 
A második napon, augusztus 23-án 10 órától az Alba Societas Kulturális Hagyományőrző Egyesület egész napos interaktív programja várja a látogatókat, miközben fegyvernemi bemutatókkal, korhű zenei előadásokkal és kézműves foglalkozásokkal is készülnek a szervezők. Vasárnap 16 órakor kezdődik az esemény fő attrakciója, a IV. Szent István Torna, amin a városrészeket képviselő lovagok vívnak majd meg egymással.
 
A hétfői sorsolást látványos bemutató vezette fel, ahol előbb hosszúkardokkal, majd puszta kézzel estek egymásnak a lovagok. A lenyűgöző küzdelmet követően eldőlt, hogy Szárazréteket Bús Astarott, Felsővárost Bányai Ádám, Maroshegyet Végi Balázs, Ráchegyet Baranyi Martin, Palotavárost Soós Barnabás, a Belvárost Imre Kristóf, Tóvárost Gönczi Levente, Öreghegyet Tompits Gergely, Vizivárost Kristóf Áron képviseli, míg a Szent István Király Múzeum színeiben Haraszti Zsigmond küzd meg a lovagi torna bajnoka címért.
 
Haraszti Zsigmond, aki „civilben” a SZIKM múzeumpedagógusa elárulta, hogy az előző évektől eltérően idén már kétnapossá bővült a Lovagok Napja, szombaton és vasárnap is érdekes programokkal várják az érdeklődőket. Kiemelte, hogy szombaton lesz az ünnepélyes eskütétel Szent István király sírjánál, ami mutatja, hogy a lovagok számára ezek a küzdelmek nemcsak a külsőségekről szólnak, hanem nagyon erős belső elköteleződést is jelentenek. Emellett az egész család számára készülnek programokkal, vasárnap például a Fehérvári Hadiút nevű pecsételős kalandozással, melynek során a kicsik és a nagyok is remekül szórakozhatnak. „A Lovagok Napja kicsúcsosodása pedig a vasárnap 16 órakor kezdődő IV. Szent István Torna lesz, ahol lovagi páncélban, hosszúkardokkal küzdenek meg egymással a bajnokok. Az adott időkeretű, találatokat számoló full kontakt küzdősportot felkészült kommentátorok teszik még élvezetesebbé a közönség számára.” – emelte ki Haraszti Zsigmond. A vasárnapi események helyszínei a Városház téri vívóring, a Nemzeti Emlékhely, a Fő utca 6. számú épület díszudvara, illetve a Várkörúti Koronázó Bazilika Látogatóközpont lesznek.
 
A Székesfehérvári Királyi Napok Lovagok Napja programsorozata és a IV. Szent István Torna részletes műsora ITT található.
 
A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.
 
 
Szöveg: Csik Tamás
Fotó: Kiss László
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 Augusztus
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
     
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.