Felvonulással és gálával zárult a Királyi Napok Nemzetközi Néptáncfesztivál

2026.08.18. 22:21
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2026. augusztus 18. (kedd)
 
 
 
 
 
 
Két táncszínházi matiné, négy folkest, öt egész estés nagyszínpadi produkció, hét Királyi Játéktér gyerekjátszó, tizenegy koncert és több ezer néző – így fest számokban a XXXI. Királyi Napok Nemzetközi Néptáncfesztivál öt napja. A tánccsoportok kedden hangulatos felvonulással és nagyszabású gálával zárták a fesztivált. Az idei évben a Kárpát-medencei néptáncok mellett a közönség ízelítőt kapott a bolgár, a chilei, a szlovén és a mexikói hagyományokból is.
 
A bolgár folklór szépsége, a latin-amerikaiak temperamentuma, a szlovén alpesi táj polkája és a mezőföldi táncok magával ragadó hangulata, fűszerezve a házigazdák gondoskodó szeretetével az idei, immár XXXI. alkalommal megrendezett Királyi Napok Nemzetközi Néptáncfesztivál sikerének titka. A Székesfehérvári Királyi Napok keretében megrendezett ötnapos nemzetközi találkozó kedden felvonulással és gálaműsorral zárult.
 
A tánccsoportok, a székesfehérvári Alba Regia Táncegyüttes, a chilei Tarapacái Egyetem Folklórbalett, a bolgár Kardzsali város Művelődési Házának néptáncegyüttese, a szlovén FS Sava Kranj és a mexikói Termal Grupo Aguascalientes De Danza Folclórica táncosai koraeste indultak el a Városház térről, hogy a Fő utcán több helyen megállva ízelítőt adjanak esti műsorukból, amellyel a Zichy ligeti színpadhoz invitálták a nézőket.
 
 
A nemzetközi néptáncfesztivált záró gálaműsor résztvevőit dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntötte. „A Királyi Napok egy összművészeti, kulturális és történelmi fesztivál, ahol büszkén mutatjuk meg városunk történelmi, kulturális értékeit, értékteremtő közösségeit. A tánc ünnepét különlegessé teszi, hogy jönnek a világ különböző részeiről, Európából, vagy Európán kívülről csoportok, akik elhozzák a saját kulturális értékeiket. Megismerhetjük népviseletüket, nemzetükre valló közösségi jegyeiket, zenéjüket, saját táncukat. Vidámságot hoznak, élményekkel teli, látványos bemutatókat tartanak a közönség nagy örömére.”
 
Juhász Zsófia, az Alba Regia Táncegyesület elnöke köszöntötte és köszönetét fejezte ki a támogatóknak, a szervezőknek, a színpadi háttérmunkát végzőknek, az önkénteseknek, hogy közösen, együtt dolgoztak a fesztivál sikeréért. A köszöntő gondolatokat követően Székesfehérvár polgármesterével közösen adták át a tánccsoportok vezetőinek a fehérvári kézműves portékát tartalmazó ajándékokat.
 
A nemzetközi néptáncfesztivál zárógáláján az Alba Regia Tánegyüttes lépett színpadra Örökül kaptuk, örökbe adjuk című koreográfiájával, majd a chileiek a gyarmati korszakban kialakult és nemzedékről nemzedékre továbbadott táncukat mutatták be, az energikus mozdulatokat erőteljes ütőhangszerekkel kísérve. A bolgárok trák és a misztikus Sztrandzsa hegységből származó dalokat és táncokat adtak elő. A szlovének előadásában gyors polkákat, seprűvel előadott, humoros táncjátékot láthatott a közönség. A táncokat a fiatal férfiak vidám kiáltásai kísértek, életre keltve Gorenjska több mint 100 évvel ezelőtti világát. A mexikói csapat hazájuk különböző régióinak autentikus táncait, viseleteit és zenei világát mutatta be. Életvidám, energikus koreográfiákon keresztül megelevenedett a színpadon a hímzőnők tánca és egy kakasviadal is. Az estet az Alba Regia Táncegyüttes mezőföldi táncokból álló műsora zárta. Idén sem maradt el a finálé, amikor két kontinens öt országának 350 táncosa a saját táncát táncolta 1-1 percben a mezőföldi friss csárdás zenéjére, hatalmas sikert aratva.
 
A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 Augusztus
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
     
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.