Tíz év után újra Kézilabda Szuperkupa: a MET Arénában indult az új idény

2026.08.30. 21:42
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2026. augusztus 30. (vasárnap) 
 
 
 
 
 
Izgalmas küzdelmek után, telt ház előtt a hölgyeknél a Győri Audi ETO KC, a férfiaknál pedig a Veszprém gárdája nyerte a Szuperkupát, amelyet tíz év után szerveztek meg ismét. A székesfehérvári MET Arénában megrendezett mérkőzésekkel a Magyar Kézilabda Szövetség egy olyan eseményt indított újra, amelyet a tervek szerint a jövőben minden évben augusztus utolsó vasárnapján tartanak majd a szezon nyitányaként.
 
A Szuperkupát eredetileg 2014-ben hívta életre a Szövetség hagyományteremtő szándékkal. A 2014-es kiírást a Veszprém Arénában, a 2015-öst pedig a győri Audi Arénában rendezték, a hölgyeknél mindkét alkalommal a győriek, a férfiaknál pedig a veszprémiek emelhették a magasba a győztesnek járó serleget.
 
 
A tízéves szünet után vasárnap a MET Aréna adott otthont a sok-sok nézőt, szurkolót vonzó eseménynek, ahol telt ház előtt léptek pályára a csapatok. A Szuperkupa célja egyrészt az új szezon indítása, másrészt, hogy az előző idény hazai sorozatainak legjobbjait állítsa egymással szembe, így a mérkőzéseket mindig a bajnoki címvédő és a Magyar Kupa győztese játssza. Ha ugyanaz a csapat nyerte meg a bajnokságot és a kupát is, akkor a bajnoki ezüstérmes is lehetőséget kap a Szuperkupa elhódítására. Mivel a nőknél a Győri Audi ETO KC a bajnokságot és a Magyar Kupát is megnyerte, így a bajnoki ezüstérmes FTC-Toyota Kovács gárdájával meccselhettek a trófeáért. A férfiaknál a One Veszprém HC a bajnoki cím mellett ugyancsak megnyerte a Magyar Kupát is, ezért az OTP Bank-Pick Szeged, a bajnokság második helyezettje lett az ellenfele.
 
 
A kézilabdaidény nyitóünnepe köré építve a szövetség egy egész napos sportrendezvényt álmodott meg, hogy megmozgassák a családokat. Ennek jegyében a mérkőzések előtt a szurkolók is bekapcsolódhattak a programba: kvízzel, valamint egész pályás dobással készültek számukra. Utóbbi során egy győri és egy ferencvárosi szurkoló három-három próbálkozással mérhette össze tudását. A felvezető programok részeként átadták az év legjobb játékosainak járó elismeréseket, emellett újabb játékosok és edzők is helyet kaptak a magyar kézilabdázás Hírességek Csarnokában (Hall of Fame). A MET Aréna kiválasztásával az volt a célja a Magyar Kézilabda Szövetségnek, hogy Székesfehérvárt jobban bekapcsolja a magyar kézilabda vérkeringésébe, és a MET Aréna a jövőben is rendszeresen adjon otthont kiemelt eseményeknek. A tervek szerint a székesfehérvári aréna például a 2027-es női kézilabda-világbajnokság bizonyos mérkőzéseinek is helyszíne lehet, s szándék van arra is, hogy a jövőben minden augusztus utolsó hétvégéjén itt rendezik majd a Szuperkupát.
 
 
Az idei női Szuperkupa győztese a Győri Audi ETO KC gárdája lett, a férfiaknál pedig szintén megvédte címét a Veszprém csapata. A Szuperkupa második díjait, valamint magát a kupát is llyés Ferenc, a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) elnöke, valamint dr. Cser-Palkovics András polgármester adta át, majd a kupagyőztes csapatok mögött felcsaptak a lángcsóvák, s megkezdődhetett az ünneplés. A MET Aréna pedig ismét bebizonyította, hogy páratlan helyszínt, feledhetetlen hangulatot képes biztosítani, legyen szó akár jégkorongról, nagykoncertről, harcművészeti gáláról vagy éppen kézilabda-összecsapásról
 
A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.
 
 
 
                                                                                   - Vége -
 
Szöveg: Házi Péter
 
Fotó: Simon Erika
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 Augusztus
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
     
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.