A Gac-hegy oldalában elesett 159 fehérvári honvédra emlékeztek Székesfehérváron

2026.09.07. 19:44
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2026. szeptember 7. (hétfő)
 
 
 
 
 
A nyolcvankét évvel ezelőtt a Gac-hegy oldalában életüket vesztett „székesfehérvári kadétokra”, a Magyar Királyi „Szent István” 3. Honvéd Gyalogezred tábori pótezredének 159 katonájára emlékeztek hétfőn délután - ahogy az már 2014 óta hagyomány - a Gyergyó Emlékparkban.
 
A Székesfehérvár Helyőrségi Zenekar előadásában felcsendült Himnusz hangjai után a szép számban megjelent emlékezőket Oláh László nyugállományú alezredes, a HTBK Székesfehérvári Szervezete ifjúsági tagozatának vezetője köszöntötte, hangsúlyozva, hogy ezekben a percekben, miközben Székesfehérváron sokan emlékeznek a 159 katonára, ugyanekkor és ugyanígy Gyergyószentmiklós is emlékezik, kegyelettel gondolva a gyalogezred hős honvédeire.
 
 
„A hősök nem halnak meg, csak átköltöznek az utódok szívébe, hogy onnan vigyázzák a hazát. A költő és hadvezér Zrínyi Miklós életművét, szellemiségét idézték meg így a történészek, irodalmárok. Legyen ez a gondolat a mai napunk mottója! 82 évvel ezelőtt Székesfehérvártól több mint 900 kilométerre tragikus események történtek. Fájdalmunkat sem az idő, sem pedig a távolság nem csökkentheti, hiszen városunk, illetve nemzetünk katonafiai voltak az áldozatok, rájuk emlékezünk ma.” – fogalmazott megemlékező beszédében dr. Buday Attila, a Fejér Vármegyei Kormányhivatal főigazgatója. Kiemelte, az utódok felelőssége, hogy emlékezzenek és emlékeztessenek. Hiszen az emlékezés nem csupán a múlt előtti főhajtás, hanem a jövőnk záloga is. „Ha elfelejtjük, honnan jöttünk és kikért tartozunk felelősséggel, elveszítjük belső iránytűnket. A történelem viharai nem csak évszámok egy könyvben, hanem hús-vér emberek, fehérvári édesapák, testvérek és fiaik megszakadt életútjai.” – jelentette ki dr. Buday Attila, aki felidézte az 1944. szeptember 7-én, Gyergyószentmiklós határában történt tragikus eseményt. A Gac-hegy oldalában a Magyar Királyi „Szent István” 3. Honvéd Gyalogezred tábori pótezredének 159 székesfehérvári katonája vesztette életét. A nagyrészt fiatal honvédek egy váratlan szovjet előőrs betörésének estek áldozatul. A fiatal honvédek emlékét a tragédia helyszínén a gyergyószentmiklósi emberek őrizték meg. Az elesetteket két tömegsírba temették, nyughelyüket pedig évtizedeken keresztül, még a megemlékezéseket tiltó időszakban is gondozta a helyi közösség. A gyergyóiak így generációról generációra továbbadták a „székesfehérvári kadétok” történetét.
 
 
Az emlékezés pillanatai után Oláh László arról is beszélt, hogy a 2014-ben létrehozott Gyergyó Emlékpark - ahol a Gyergyószentmiklósról származó kopjafa és emlékkő is őrzi a honvédek emlékét – megszépítése megkezdődött, tervben van ivókút telepítése, a kopjafa felújítása, illetve az emlékmű kerítésének elkészítése is.
 
 
A kegyeletteljes ünnepségen Schneider-Zaj Ákos mondta el Pilinszky János: A fényességes angyal is című versét, majd megkoszorúzta az emlékkövet többek között dr. Buday Attila főigazgató, dr. Cser-Palkovics András polgármester, Deák Lajosné önkormányzati képviselő, valamint Karsai Béla, a Honvédség és Társadalom Baráti Kör (HTBK) Székesfehérvári Szervezetének elnöke. Ugyancsak elhelyezte az emlékezés virágait Pozderka Zoltán ezredes, az MH Sipos Gyula 6. Területvédelmi Ezred parancsnoka, Antal László vezérőrnagy, a Közép-európai Többnemzeti Hadosztály-parancsnokság parancsnoka, valamint Topor István ezredes, a NATO Erőket Integráló Elem Magyarország parancsnoka. Szintén lerótták kegyeletület a honvédelem ügyét ápoló civil szervezetek képviselői és az emlékezni érkezett fehérváriak is. Az ünnepség a Szózat hangjaival zárult.
 
A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.
 
 
 
 
                                                                                              - Vége -
 
Szöveg: Házi Péter
 
Fotó: Simon Erika
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 Szeptember
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
    
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.