„Székesfehérvár a következő évtizedben” címmel rendezett szakmai fórumot hétfőn a Prosperis Alba Kutatóközpont és Székesfehérvár Önkormányzata, hogy a szakemberekkel közösen áttekintsék a város előtt álló fejlesztési lehetőségeket és a kihívásokat is. Mint talán többek számára ismert, az Egyensúly Intézet 2024 óta minden évben megvizsgálja a hazai nagyvárosok fejlődését. Mivel Székesfehérvár rendre előkelő helyen – gyakorlatilag az élen – végez ebben a rangsorban, ezért mind a kutatók, mind a városvezetés részéről felmerült az az igény, hogy nemzetközi összevetésben is megvizsgálják a város teljesítményét. Az elkészült kelet-közép-európai településindex eredményét Marek Bertram, az Egyensúly Intézet vezető elemzője ismertette. Mint mondta, a számok mögött arra is keresték a választ, hogyan lehet Székesfehérvár még sikeresebb. Ennek érdekében nyolc, hasonlóan nyitott gazdaságú ország – Bulgária, Észtország, Horvátország, Lettország, Litvánia, Szlovákia, és Szlovénia – 42 városával vetették össze Fehérvár mutatóit. (Sajnos Lengyelország és Csehország nem közöl városi színtű adatokat, így ők kimaradtak az összevetésből.)

 

 

A 0-tól 100-ig terjedő skálán, 35 indikátor alapján kialakult végeredmény szerint Székesfehérvár a 42 vizsgált város között a kiváló 7. helyre futott be, első helyen Tartu, második helyen Maribor, harmadik helyen pedig Nagyszombat végzett. A népességmegtartásban városunk alapvetően jól áll, a középmezőnyben foglal helyet, s ugyanezt a pozíciót foglalja el a lakásépítés tekintetében is. (Ez egyébként jó hír, több olyan város is van ugyanis, ahol a lakások egy része bontás miatt folyamatosan megszűnik.) A közbiztonság, az erőszakos bűncselekmények számát nézve Fehérvár az egyik legbiztonságosabb város, ami igen fontos az élhetőség szempontjából. A havi nettó keresetek összehasonlításában érthető módon Maribor és az észt Tartu vezet, Fehérvár a mezőny második felében foglal helyet. A lakosságszámra vetített kórházi ágyak tekintetében városunk a 3. helyre került. A felmérés megállapítása szerit Székesfehérvár valódi tudásalapú társadalom, alapvetően magas hozzáadott értékű munkahelyekkel a régió pulzusát adva: a város első helyen áll a foglalkoztatottság terén az 1000 főre jutó 876 munkavállalóval! Ezen belül az IT és a kommunikáció, valamint a tudományos területen dolgozók aránya tekintetében is a 4., illetve a 10. helyre jött be városunk. „Ahhoz képest, hogy nem turisztikai központ, elég magas a vendéglátásban, kereskedelemben dolgozók száma, ami azt mutatja, hogy az ide dolgozni járók itt is költik el a pénzüket.” – magyarázta az összefüggést az Egyensúly Intézet szakembere. Székesfehérváron az egyik legolcsóbb a havi buszbérlet, a kerékpárutak hosszában a középmezőnyt erősítjük, viszont a vasúti megállóhelyek számában a mezőny végére kerültünk.

 

 

Marek Bertram természetesen a problémákat sem rejtette véka alá: a településen tevékenykedő diplomások számát tekintve a mezőny hátsó felében van Fejér székhelye, így itt a célnak legalább a középmezőny elérését kell tekinteni a következő évtizedekben. Mivel európai szinten hiányosak az adatsorok, nem lehet messzemenő következtést levonni a kulturális infrastruktúrával kapcsolatban, de az biztos, hogy a színházi székek száma, illetve a múzeumba járást illetően is a középmezőnyben van a város. A turizmusban érthető módon az olyan városok, mint Split vagy Fiume emelkednek ki, Fehérvár átlagos a kiadható vendégágyak számában. Érdekesség viszont, hogy városunk lakói szerencsére kifejezetten kevés települési hulladékot „állítanak elő”. A kutatás egyik célja a Székesfehérvárhoz legjobban hasonlító városok megtalálása volt: leginkább Nagyszombathoz, Besztercebányához, Trencsénhez illetve a litván kikötővároshoz, Klaipedához hasonlítunk, 19 indikátorban szinte egyformák, 9-ben erősebbek, 7-ben pedig gyengébbek vagyunk.

 

 

Az Egyensúly Intézet elemzője számos jógyakorlatot hozott a három, fejlesztésre leginkább ajánlott terület, a turizmus, a felsőoktatás és az élhetőség terén, többek között Oulu, Klagenfurt, Maribor és Tartu példáján keresztül, majd javaslatokat is megfogalmazott. Az egyik fontos vízió 2040-ig az okosváros megvalósítása, ahol a lakosság bevonásával saját adatközpont tartja számon a parkolástól az energiafogyasztáson át a város dinamikáját. Fontos lenne évente egyszer egy testvárosi innovációs és gazdasági fórum életre hívása, az egyetemisták számának növelése érdekében pedig egy társfinanszírozott ösztöndíj bevezetése. A turizmus tekintetében túl kell lépni a város határain, térségi vendégkártya bevezetését hozta külföldi példaként, a városmárkát pedig a helyiekkel együtt kell kialakítani, s alapvető cél, hogy még klímaállóbb és szélesebb legyen a belváros.

 

 

Dr. Belényesy Károly régész, a Civitas Regia 2038 Nonprofit Kft. ügyvezetője a tulajdonképpen városfejlesztési feladatként is felfogható 2038-as Szent István Emlékév előkészületeiről, illetve Szent István városfejlesztésének máig ható következményeiről tartott előadást. Az előadó felidézte a Szent István által létrehozott királyi központ, az egyházi szerep (koronázási és temetkezési helyszín) és a város egységét, amely évszázadokon át meghatározta Székesfehérvár szerepét. Bár a város 1543-as török kézre kerülésével a koronázóbazilika egykori legitimációs üzenete elveszett, a magyar királyság maga megmaradt. A szakember rámutatott, az egykori koronázótemplom helyén az 1938-as Szent István-emlékév során kialakított állapotot az akkori döntéshozók és lakosok sem tekintették véglegesnek. Az akkori beavatkozás inkább egyfajta pillanatfelvétel volt, amelyből kiindulva komplex szemléletű megújításra van szükség. Ennek során nem lehet figyelmen kívül hagyni a város közösségét sem: fontos, hogy maguk a székesfehérváriak mit gondolnak saját kulturális örökségükről, és hogyan szeretnék azt továbbadni a következő generációknak. Dr. Belényesy Károly szerint az UNESCO világörökségi cím elnyerése is fontos perspektíva lehet a bazilika valamilyen formában történő megjelenítése, megújítása során. A szakember arra is rámutatott, hogy a múlt öröksége nem egyszerűen eltűnt: az egykori épület átalakult, emlékei és tárgyi öröksége pedig részben szétszóródott. Egy korszerű kiállítóhely azonban képes lehet arra, hogy a ma rendelkezésre álló tudás alapján bemutassa az egykori székesegyház történetét. Ebben kiemelt szerepe van a koronázási palástnak és Szent István szarkofágjának, amelyek a történelmi örökség legfontosabb emlékei közé tartoznak. Ahogy fogalmazott: „Nem a múltat építjük vissza, hanem megidézzük az egykori tereket.”

 

 

A két, első hallásra távolinak tűnő témát dr. Cser-Palkovics András polgármester előadása kapcsolta össze, aki rámutatott, Székesfehérvár történelmének, gazdaságának és közösségének hármasára építve lehet egy modern, szerehető várost működtetni, mégpedig EU-s, állami és önkormányzati források, valamint magántőke bevonásával. „2038 számunkra egy vízió: a millenniumra Fehérvárnak hazánk legjobb városává kell válnia. Ehhez a város egészével kell foglalkozni, s azt kell közösen megfogalmaznunk, hová szeretnénk több mint egy évtized múlva elérni.” – emelte ki a polgármester, aki arról is beszélt, hogy habár kedvezőek a gazdasági adatok, a háttérbeszélgetéseken az ipar szereplői jelzik a nehézségeket is. Fontos kérdés, milyen lesz az országos gazdaságpolitika, és hogy az segíti-e a kedvező tendenciák megmaradását. „Egyetlen nagy kérésük van: a helyben előállított gazdasági teljesítményből származó bevételek maradhassanak is helyben. Ha a szolidaritási hozzájárulást – amely jövőre várhatóan 10 milliárd forintot tesz ki Székesfehérvár esetében – helyben, az agglomerációt is segítve költhetnénk el, akkor 5-10 év alatt a nyugat-európai városokkal is képes lenne Székesfehérvár a versenyt felvenni.” – jelentette ki dr. Cser-Palkovics András.

 

 

A polgármester a készülő programtervezet kapcsán kiemelte, Székesfehérvár szeretné megpályázni az Európa Ifjúsági Fővárosa címet, s a középiskolásokat, egyetemistákat bevonni a közös munkába. A kormány által ígért bérlakásépítési programhoz a város biztosítja a közművel ellátott telkeket, s foglalkozni kívánnak az önkormányzati tulajdonban lévő, jelenleg nem hasznosuló épületek sorsával is, valamint minden városrészben új vizes élőhelyeket alakítanak ki. Ugyancsak lépni kívánnak a közösségi közlekedés bővítésében, „trendivé tételében” és egy mentális egészségprogram is segíti majd a fiatalokat.

 

 

„Októberben szeretnénk nyilvánosságra hozni a programtervezetet, ezt követően pedig megkezdődhet a társadalmi vitája. Biztos, hogy több kérdésben egyetértés lesz, ugyanakkor olyan témák is akadnak majd, amelyekben komoly vitákra számíthatunk. Arra kérek mindenkit – legyen akár a szenátus, a 2038-as emlékévet előkészítő bizottság vagy bármilyen civil szervezet tagja, cégvezető, vagy egyszerűen a városért tenni akaró magánszemély –, hogy lehetőségeihez mérten vegyen részt ebben a közös gondolkodásban és vitában!” – fogalmazott előadása végén Székesfehérvár polgármestere. Hozzátette: amennyiben minden a tervek szerint alakul, 2027 elején Székesfehérvár Közgyűlése elfogadhatja a programot, ezt követően pedig megkezdődhet a munka közös otthonunkért, amely a jövő kihívásaira is választ adva az ország legjobb városává szeretne válni.

 

A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.

 

 

 

 

 

                                                                                     - Vége -

 

Szöveg: Házi Péter

 

Fotó: Ostorházi Helga