Laczi Zoltán, a városi bélyeggyűjtő kör elnöke köszöntötte a bélyeggyűjtés iránt érdeklődőket, akik megtöltötték a művelődési ház nagytermét. Az éves kiállítás egy előadással kezdődött. A kör elnöke vetítettképes előadásában megemlékezett a 120 éve született Légrády Sándorról, aki grafikusként, postabélyeg- és államiértékpapír-tervezőként kezdte pályafutását. Nevéhez fűződik az 1932-ben kibocsátott, első mélynyomott magyar postabélyegek tervezése. Az 1938-ban megjelent Szent István jubileumi bélyegsorozata Buenos Airesben első díjat nyert, majd a grafikus 1953-ban kapta egyik legnagyobb, nemzetközi művészeti elismerését az Aachenben rendezett „Madonna-bélyegek” kiállításon, ahol a „Patrona Hungariae” című bélyegtervéért a harmadik díjat nyerte el, és a nemzetközi bélyegtervezők is felfigyeltek a munkásságára. 1956-ban a forradalom kontextusában értelmezhetők Légrády megvalósultalan Kossuth-címeres bélyegtervei, ennek ellenére mégis Légrády feladata volt a Magyar Népköztársaság új, 1957-ben elfogadott címerének megtervezése. Az előadásban az is elhangzott, a bélyegtervező grafikus nemcsak rajzolta a bélyegeket, hanem előadásokat, kiállításokat, diavetítéseket is rendezett, keresztül-kasul járva az országot. Külföldön is hasonló módon terjesztette a magyar kultúrát, a bélyegeken keresztül bemutatva Magyarország történelmét.

 

Az előadást követően Horváth Miklós Csaba alpolgármester nyitotta meg az éves kiállítást, amelyen a Kör két rangidős tagja, dr. Lippai József és Fehérvári József több mint hat évtized bélyeggyűjtő múlt terméséből adnak bemutatót sport és a zene témakörben. „Egy város közösségének erejét meghatározza a civil szervezeteinek száma, tevékenységük minősége. A területért felelős alpolgármesterként büszke vagyok arra, hogy Székesfehérváron ilyen nagymúltú, élő közösségek vannak, mint a városi bélyeggyűjtő kör.” Az alpolgármester hozzátette, a bélyeggyűjtés szenvedély, amelybe ha egyszer belekóstol az ember, nem ereszti. „Az apró műalkotások, a számtalan téma, a gyűjtés és a gyűjtők közössége engem is rabul ejtett még az ötvenes évek végén, és bár kisebb-nagyobb szünetek voltak, de ma is örömmel elmerülök benne. Jó látni, ahogy a két kiállító is a mai napig a bélyegek világában él.”

 

 

 

A szeptember 26-ig látható tárlaton dr. Lippai József a zenével, zeneszerzőkkel kapcsolatos bélyeggyűjteményeibe ad betekintést, így látható Liszt Ferenc élete és munkássága, a romantika zeneszerzői, Bartók Béla és Beethoven. Fehérvári József magyar és szovjet országgyűjteményei mellett motívumbélyegeket is gyűjt és dolgoz fel kiállítható formában. Legnagyobb anyaga, az 1980-as moszkvai olimpiára a világ 91 országában kiadott bélyegekből, levelekből, alkalmi bélyegzésekből szintén meghaladja a kiállítás lehetőségeit.

 

A két kiállító gyűjteménye a VOKE-ban látható, ám a velük készült beszélgetést is érdemes végighallgatni az ÖKK Podcast csatornáján. Egy korábbi adásban Fehérvári József mesélt a sport témájú bélyegekhez való kapcsolatáról. A legfrissebb adás vendége az életmű kiállítás másik tagja, dr. Lippai József, akit a fehérváriak a leggyakrabban fehér köpenyben, a tára mögött állva ismernek, mint Víziváros gyógyszerészét, aki kedélyesen elbeszélget mindenkivel, segít, kiszolgál, jó tanáccsal lát el. Sokan ismerhetik őt komolyzenei koncertekről, hiszen gyermekkora óta fontos szerepet játszik életében a zene, és vannak olyanok, nem is kevesen, akik mint bélyeggyűjtőt tisztelik. A beszélgetésből kiderül, hogy a zongoratanulás és e, ma már egyre ritkábban űzött hobbi, a bélyeggyűjtés hogyan inspirált egy fiatalembert az 1950-es évek végén, miként lehet megtanulni rendszerezni és mire jó a gyógyszertári vállalat írógépe. Az adásból azt is megtudhatják a hallgatók, hogy a fiatalság megőrzésének titka nem valami titkos főzetben, patikai csodaszerben, hanem az örök kíváncsiságban és a kitűzött célok elérésében rejlik.

 

A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.