"Isten éltessen minket az önkormányzatok napján! Mi, önkormányzatok 9,5 millió emberért vagyunk felelősek, az ő érdekükben kérünk, illetve vitatkozunk az aktuális kormánnyal a jogi, pénzügyi keretekről.” – fogalmazott „Az önkormányzati rendszer jövője – közös javaslatok az autonómia, a feladatrendszer és a finanszírozás megújítására” című konferencia megnyitó beszédében dr. Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke. Gödöllő polgármestere hangsúlyozta, habár sokan összetévesztik, valójában nem pártpolitikai, hanem szakmai érdekvédelmi szervezetként működnek. „Az elmúlt időszakban sokat találkoztunk a nyolc érdekvédelmi szervezet képviselővel, amely alapján egy tárgyalási alapot készítettünk. Bízunk benne, hogy a kormány nyitottsága továbbra is megmarad kéréseink irányában.” – emelte ki a MÖSZ elnöke. Mint mondta, a 2026-os országos költségvetés módosítása, illetve a 2027-es költségvetés készítése miatt megélénkültek a tárgyalások. Reményének adott hangot, hogy a közös deklaráció aláírása szorosabb együttműködést jelent majd a települési szövetségek között.

 

 

A találkozón a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium képviseletében dr. Hoffman István önkormányzatokért felelős államtitkár köszöntötte a polgármestereket. Az önkormányzati rendszert a Jenga játékhoz hasonlította: „Ha a rendkívül sokszínű rendszerben kihúzunk egy-egy elemet, az nagyon súlyos, de olykor pozitív eredményekhez is vezethet.” – fogalmazott. Véleménye szerint az önkormányzatok a reziliens közszolgáltatási rendszer alapvető elemei. Mint aláhúzta, reformra van szükség, ugyanis amíg 2012-ben még 12 százalék fölött volt a GDP-hez viszonyítva az önkormányzati kiadások aránya, ez mára 5-6 százalékra esett. „Célunk az önkormányzati rendszer megerősítése, a sikeres helyi közösségek segítése. Olyan rendszert kell kialakítani, ami egyben megjeleníti a helyi és a központi érdekeket, s erősíti az önkormányzatok ellenállóképességét.” – jelentette ki az államtitkár, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy mindeközben egy alkotmányozási folyamat is elindul, amihez igazodnia kell majd az önkormányzati rendszernek.

 

 

A Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke, dr. Cser-Palkovics András megköszönte dr. Hoffmann István államtitkárnak, hogy a nyolc önkormányzati szövetség többször is tudott egyeztetni a szakminisztériummal, s arra is ígéretet kaptak, hogy ezek a találkozók folyamatosak és érdemiek lesznek. „Annyit kérünk, hogy higgyenek bennünk, s adják meg a bizalmat, így közösen törekedhetünk arra, hogy a kormány ebben a szakpolitikában is sikeres legyen.” – mondta Székesfehérvár polgármestere, aki szerint komoly eredmény, hogy ebben a széttartó világban a nyolc szövetség képes érdemben együttműködni. Mint elhangzott, az elkészített szakpolitikai anyag egy minimumprogram, ami a legkisebbektől a legnagyobb településekig mindenkit érint. A tervek szerint az ÖNET-en belül szakpolitikai munkacsoportok alakulnak, amelyek a tárgyalásokat tovább folytatják. Dr. Cser-Palkovics András két nagy területre választotta szét az önkormányzatokat érintő kérdéseket: a rövid távú, a települések mindennapi működését most meghatározó, akut problémákra, valamint az alkotmányozással összefüggő kérdésekre. Utóbbival kapcsolatban elmondta: a kormányzattól azt az ígéretet kapták, hogy az önkormányzati szövetségre partnerként tekintenek, és az alkotmányozás folyamatában is számítanak a véleményükre. Mint mondta, a működést meghatározó problémák jelentős része örökölt nehézség, az új önkormányzati ciklus egyik feladata pedig éppen az, hogy ezeket feltérképezze és szakpolitikai javaslatokat fogalmazzon meg a kezelésükre. Az egyik ilyen területnek az agglomerációs együttműködést nevezte. Kiemelte azt is, hogy az adósságkonszolidáció korábban igen nagy segítséget jelentett az önkormányzatoknak, ugyanakkor a középvárosok sajátos helyzetbe kerültek: miközben a kisebb települések és a legnagyobb városok támogatására külön programok indultak, a középvárosok működésére egyre kevesebb figyelem és forrás jutott. Dr. Cser-Palkovics András szerint az önkormányzati rendszer ma mélyen alulfinanszírozott, és ez a kötelező feladatok ellátására is igaz. Úgy látja, évről évre romló tendencia figyelhető meg, ezért miközben szükség van a rendszer hosszabb távú átalakítására, a települések jelenlegi működési problémáival is foglalkozni kell. Enélkül nehéz lesz az önkormányzatoknak lezárni a 2026-os évet, illetve felkészülni a következő esztendőre. A polgármester szerint mindezt úgy kell megtenni, hogy közben az állami költségvetés helyzetét is figyelembe veszik. Ugyanakkor jelezte: a települések jelentős része várhatóan nem tudja majd teljesíteni az előirányzott bevételeket, holott azok megtervezésekor reális számításokra törekedtek.

 

 

A helyi adóztatás kapcsán nagyobb önkormányzati szabadságot tartana indokoltnak, a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatban pedig úgy fogalmazott: a szolidaritás elve fontos és elfogadható, ugyanakkor annak számítási módját és a befizetett összegek felhasználását túlzónak tartják. A témában az Alkotmánybíróság október 15-re várt döntése is meghatározó lehet. Dr. Cser-Palkovics András kitért az Európai Unióból közvetlenül elérhető forrásokra is: álláspontja szerint ezen a területen kifejezetten partneri együttműködésre lenne szükség annak érdekében, hogy minél több forrás érkezhessen a településekhez. Emellett több olyan területet is említett, ahol sürgető problémák vannak, így például a víziközmű-rendszereket, az elektromos hálózatok és a lakhatás helyzetét.

 

 

Hanusi Péter, a TÖOSZ elnöke szerint jelzésértékű, hogy a hétfői minisztériumi találkozón már a 2027-es költségvetésről beszélgethettek, s történelmi a pillanat, hogy együtt ünnepel a nyolc szövetség. „Azért dolgozunk, hogy az önkormányzatoknak valódi mozgástere legyen, hogy a döntések valóban helyben szülessenek meg.” – húzta alá.

 

 

„Az önkormányzatok nem önmagukban fontosak, hanem a helyi közösségek miatt, illetve a közszolgáltatások szempontjából, amiket biztosítanak.” – jelentette ki a konferencián ugyancsak részt vevő Karácsony Gergely. Budapest főpolgármestere szerint ma Európa egyik legcentralizáltabb országa hazánk, s rámutatott arra, hogy ennek ellenére viszont a magyar emberek körében igen magas, az EU átlagához hasonló a helyi önkormányzatokba vetett bizalom. „Ha van tárgyalóasztal, ahol be lehet mutatni az adatokat és a kéréseinket, akkor már tettünk egy lépést előre. Ha pedig sikerül elérni, hogy az önkormányzati szektort érintő döntések ne szülessenek meg annak megkérdezése nélkül, az újabb fontos eredmény lehet.” – emelte ki Karácsony Gergely, aki leszögezte: szabad források nélkül nincsenek szabad önkormányzatok.

 

 

A beszédeket követően került sor a nyolc országos önkormányzati érdekszövetség közös deklarációjának ünnepélyes aláírására, majd kerekasztal-beszélgetés kezdődött az önkormányzati rendszer jövőjével, illetve az eltérő települési adottságokkal, igényekkel és kihívásokkal kapcsolatban.

 

 

A rendezvényt követően dr. Baka András köztársasági elnök zártkörű megbeszélésen találkozott és egyeztett a szövetségek elnökeivel. Az államfő a megbeszélésen kiemelte: az önkormányzati rendszer stabilitása különösen fontos a közelgő alkotmányozási folyamatban, hiszen – mint fogalmazott – „alkotmányozni csak szilárd alapokra építkezve lehet”. Baka András reményét fejezte ki, hogy az egyeztetésen kialakított álláspontokat az érdekszövetségek a kormányzattal folytatott későbbi tárgyalásokon is képviselni tudják, és a közösségek érdekeinek szolgálata a politikai nézetkülönbségek háttérbe szorításával megvalósulhat.

 

A kapcsolódó fotók letölthetők a Galériából!

 

 

 

 

 

                                                                    - Vége -

 

Szöveg: Házi Péter

 

Fotó: Simon Erika, Ostorházi Helga