Ünnepi dallamok csendültek fel a Belvárosban – megrendezték a „Szent István Országa – Boldogasszony Országa” Kórustalálkozót

2026.10.10. 20:43
SAJÓKÖZLEMÉNY - 2026. október 10. (szombat)
 
 
 
 
 
Lélekemelő zenei élménnyel és közös megemlékezéssel várta a zeneszerető közönséget a székesfehérvári Primavera Kórus. Október 10-én, szombaton délután a Belváros szívében, a „Barátok” Szent Imre-templomában rendezték meg a hagyományos „Szent István Országa – Boldogasszony Országa” Kórustalálkozó ünnepi hangversenyét.
 
A rendezvény szellemi hátterét a magyar történelem egyik legmeghatározóbb pillanata adta: amikor Szent István királyunk elveszítette fiát, az uralkodásra nevelt Imre herceget, Mária oltalmába ajánlotta hazánkat. A "Regnum Marianum" Magyarország régi latin nyelvű katolikus elnevezése, Mária királyságát jelenti. A kifejezés abból a hagyományból ered, mely szerint az örökös nélkül maradt Szent István király a halála előtti napon, vagyis 1038. augusztus 14-én Székesfehérváron a Szent Koronát és az országot Szűz Máriának ajánlotta föl.
 
 
 
Amikor a beteg István király érezte halála közeledtét, magához rendelte a püspököket, palotájának és a nemzetnek nagyjait; megtárgyalta velük, hogy kit válasszanak helyette királynak. Majd atyailag intette őket, hogy őrizzék meg az igaz hitet, amelyet elnyertek; szeressék az igazságot, az égi szeretet láncait kedveljék, gyakorolják a szeretetet, és az alázatosságra törődjenek. E szavak után kezét és szemét a csillagokra emelve így fohászkodott Isten Szentséges Anyjához: "Ég királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik utolsó istenhozzádot mondva lelkemet kezedbe ajánlom."
 
 
 
A koncerten a Primavera kórustól többek között Liszt, Kodály, és Szőnyi Erszébet művei hangzottak el. A kórus repertoárjában szerepelt Kodály Békesség-Óhajtás, Szőnyi Erszébet Ima hajnali harangszóra, Liszt Ferenc: Ave Maria, John Rutter Az Úr őrizzen téged, Faure Gabriel Canlique de jean Racine című alkotása is. A kórusok az esten közösen énekelték el a kórustalálkozó "himnuszát", Bárdos Lajos Boldogasszony kánonját.
 
 
 
Az idei hangversenyen a házigazda mellett két kiváló vendégegyüttes is színpadra lépett: a felvidéki Komárnóból érkező Concordia Vegyeskar Stubendek István vezényletével adott koncertet. Előadásukban Szokolay, Orbán György, Kodály, és William Byrd művei csendültek fel. A veszprémi Opus Énekegyüttest Kővári Péter karnagy vezényelte, és Sweelinck, Arcadelt, valamint Britten, és Grieg műveit hozták el a kórustalálkozóra. A vendégek jelenléte még emelkedettebbé tette az estébe nyúló zenei eseményt. A rendezvény ezúttal is a nemes ügyek támogatását szolgálta, a templomba ingyenesen belépő közönség adományaival a Karitász Szent Kristóf Ház Fogyatékkal Élők Nappali Intézményének munkáját támogathatta.
 
 
 
A templomi koncertet követően a fellépő kórusok és a közönség együtt vonult át a közeli Nemzeti Emlékhelyre, ahol felcsendült a Boldogasszony Anyánk, a magyarság egyik legrégebbi és legjelentősebb egyházi népéneke is, amelyet hagyományosan "régi magyar himnuszként" tisztelnek. A jelenlévők ünnepélyes keretek között, közös tisztelgéssel helyezték el az emlékezés koszorúit államalapító királyunk, Szent István nyughelyén. A rendezvény védnökei Lehrner Zsolt, Székesfehérvár alpolgármestere és Dózsa István kanonok, püspöki tanácsos voltak. A magyarság közös értékeit ápoló kórustalálkozó sikeres megvalósulását a Nemzeti Együttműködési Alap, a Nemzeti Kulturális Alap, Székesfehérvár Önkormányzata, a Székesfehérvári Egyházmegye, valamint a Szent István Király Múzeum támogatása biztosította.
 
A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.
 
 
 
 
 
                                                                          - Vége -
 
Szöveg: Gáspár Péter
 
Fotó: Simon Erika
 
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 Október
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
   
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.