Városrészi címerek és róluk mesélő költemények a Vörösmarty Társaság estjén

2026.10.15. 18:10
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2026. október 15. (csütörtök)
 
 
 
 
 
Szászi József heraldikus, az általa készített városrészi címerek, illetve Fűrész István és a címerek ihlette versei voltak a „vendégek” a Vörösmarty Társaság csütörtök esti rendezvényén.
 
A Vörösmarty Társaság estjén megjelenteket elsőként Sebők Melinda, a Társaság elnöke köszöntötte, majd Lehrner Zsolt alpolgármester idézte fel a városrészi címerek történetét. Szászi József 2024-ben kereste meg a városvezetést azzal, hogy elkészítette több városrész címerét és szeretné azokat bemutatni a nagyközönségnek. A kezdeményezést örömmel fogadták, így 2025 januárjától a Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ közreműködésével előadássorozat indult, amelynek keretében a címerek szakértője városrészről városrészre vezette végig az érdeklődőket Székesfehérvár történelmén. Az alpolgármester beszédében a címertan történetébe is betekintést nyújtott, rámutatva, hogy az első magyar címerek a 12. század végéről maradtak fenn, a nemesi családok címerhasználata pedig az Anjouk uralkodása idején terjedt el. Az alpolgármester kiemelte Székesfehérvár 1845-ös, első magyar nyelvű hivatalos körpecsétjének jelentőségét, amelynek használatát a város 1843-ban kérelmezte, és amelyet 1845. augusztus 9-én használtak először.
 
 
A szót ezután Szászi József tanár, címertan szakértő vette át, aki közel félszáz Fejér és Veszprém megyei település címerén túl a már említett kilenc székesfehérvári városrészi címert, valamint a Szent István Király Múzeum címerét is elkészítette. Beszélt a 2023-ban megrendezett I. Szent István Tornáról, amelyen már az által tervezett címerek alatt vonultak fel a harcosok. Sőt, idén az augusztusi ünnepsorozat idején a Lovagok Napja már kétnapos rendezvénnyé bővült. Ami pedig a verseket illeti, Szászi József 2023 végén, a „Száz év” – Fehérvártól a Balatonig című kötet bemutatóján találkozott Fűrész Istvánnal, a Vörösmarty Társaság tagjával, aki a festőművész képeihez írt verseket a kötetben. Innen indult a beszélgetés, majd megszülettek azok az időmértékes költemények, amelyeket egy-egy városrész története és címere ihletett. Az est különlegességét az adta, hogy a címerek ismertetése között ezeket a rövid verseket is hallhatták a nézők csütörtökön este Peresztegi Szilárd, a Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium 11. D osztályos tanulójának előadásában.
 
 
A „címerek pajzsán” és a versek szárnyán a hallgatóság ezen az estén visszautazhatott a múltba, felidézve Székesfehérvár városrészeinek történetét és azokat az emlékeket, amelyek ma is őrzik a város gazdag örökségét, ezeréves történetét.
 
A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.
 
 
 
 
 
 
                                                                     - Vége -
 
Szöveg: Házi Péter
 
Fotó: Simon Erika
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 Október
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
   
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.