Kincset érő közösség – konferencia a Szent István Király Múzeumban

2026.10.16. 13:01
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2026. október 16. (péntek) 
 
 
 
 
 
A Szent István Király Múzeum és a Közösségi Régészeti Egyesület közös szervezésében kezdődött pénteken délelőtt a két napon át tartó 4. Országos Közösségi Régészeti Konferencia. A múzeum Rendház épületében az eddig elért eredményekről, feltárt régészeti lelőhelyekről, de a közösségi régészet nehézségeiről is szó esett.
 
A múzeum Fő utcai épületében megjelenteket Kiss Alexandra régész, az esemény egyik főszervezője köszöntötte, felidézve, hogy a Szent István Király Múzeumban egészen pontosan hat évvel ezelőtt kezdődött a közösségi régészeti program, s azóta számos projektet és együttműködést sikerült megvalósítani.
 
 
„Hatalmas öröm, hogy egyre több téma kerül szóba ezeken a találkozókon, s szerencsére egyre több az érdeklődő is, ami jelzi, hogy a közösségi régészet valóban a felnőtt korába lépett.” – emelte ki dr. Rácz Tibor Ákos társszervező, a Közösségi Régészeti Egyesület, egyben a konferencia elnöke. Véleménye szerint a találkozó azon túl, hogy egy tudományos fórum, bemutatja a szakmai eredményekhez vezető utat is, amiben a legtöbbet a kerekasztal-beszélgetések segítenek. Arra kérte a résztvevőket, hogy a két nap folyamán ne csak az eredményeket ismertessék, hanem a közösségi régészet problémáit, kihívásait is beszéljék át, mert egymás tapasztalatainak megismerésével lehet a legtöbbet tanulni.
 
 
Pokrovenszki Krisztián főigazgató köszönetét fejezte ki a szervezőknek, hogy a Szent István Király Múzeum adhat otthont az országos konferenciának. Mint mondta, korábban, amikor még a régészeti tárat vezette, maga is megpróbálkozott a közösségi régészettel, de az akkori jogszabályok miatt „beletört a bicskája”. Szerencsére az új régész generáció felkarolta a kezdeményezést: a kollégák ma a szakmai munka, a dokumentációk, ásatások mellett maguk is a szabadidejükben végzik ennek a tevékenységnek a nagy részét. „Köszönet nekik, és büszkeség, hogy a Szent István Király Múzeumhoz kötődő közösségi régészeti egyesület mára az ország harmadik legnagyobbja lett.” – tette hozzá a főigazgató.
 
 
Mint elhangzott, a tervásatások, terepbejárások ma már olyan léptéket öltöttek, hogy a civil segítség nélkül a szakemberek a lelőhelyek jóval kisebb szeletét tudnák csak feltárni, s onnan adatokat kinyerni. Tulajdonképpen ezt a kérdéskört járta körbe a konferencia első szekciója Wollák Katalin levezető elnökségével. Dr. Mester Edit, a tiszafüredi Kiss Pál Múzeum igazgatója és régésze a Tisza-tónál zajló régészeti kutatásokat ismertette. A mesterégesen létrehozott tó körül már az 50-es, 60-as években sok értékes régészeti lelőhelyet találtak, 2019 óta pedig tervásatásokat is végeznek. Az egyik legérdekesebb közösségi régészeti program a tiszaörvényi Templom-domb egykori templomának feltárása volt, ahol önkéntesek által biztosított drónokkal, fémkeresőkkel végeztek kutatásokat. Rengeteg középkori csontot is találtak, amelyeket ugyancsak ingyen vizsgáltak meg és rendszereztek az ELTE antropológus hallgatói. A közösségi összefogás mára ott tart, hogy családi napokat tartanak az egykori templomnál, s jövőre megkezdődhet az alapfalak felfalazása is. Az igazgató emellett bemutatta a Tisza alacsony vízállása miatt lehetővé vált „mamutcsont-vadászatot” is, amely az idei év egyik legnépszerűbb programja volt, s amelynek során őskori mamut-, bölény- és orrszarvúcsontokat találtak a sokszor családdal, gyermekekkel érkező önkéntesek.
 
 
Dr. Mrenka Attila PhD., a Soproni Múzeum főmuzeológusa Kincset érő közösségcímmel a Sopron környéki közösségi régészeti eredményeket tárta a hallgatóság elé, bemutatva az ennek során talált római kori, bronzkori, sőt vaskori leleteket, külön kiemelve a 25 darabos, áttört csüngődíszes „kincset” és egy ugyancsak így felfedezett római kori villaépületet is. Mint hangsúlyozta, számára nem a „kincsek”, a ritka leletek megtalálása a fontos, hanem a topográfiai kutatások, ugyanis habár Sopron környékén nagyon sok az ismert lelőhely, sok kutatásra váró „fehér folt” is van még.
 
 
A kétnapos konferencia során természetesen a Fejér megyei eredmények is szóba kerülnek: Dr. Szücsi Frigyes, Lencsés Zsuzsanna, Bokor Tamás és dr. Kiss P. Attila régészek a csákberényi avar kori temetők feltárásának nyolcadik évadáról, az Orondpusztán végzett régészeti kutatások eredményeiről tartanak majd előadást, Bereková Veronika régész pedig „Közösen a múlt nyomában” címmel két Fejér megyei középkori templom régészeti kutatását mutatja be.
 
A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.
 
 
 
 
 
 
 
                                                                       - Vége -
 
Szöveg és fotó: Házi Péter
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 Október
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
   
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.