Az emlékezés arcai – bemutatták Gergely Anna megrázó erejű könyvét Székesfehérváron

2026.10.18. 19:00
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2026. október 18. (vasárnap)
 
 
 
 
Vasárnap délután a Városháza Dísztermében bemutatták Gergely Anna Az emlékezés arcai. Székesfehérvári és Fejér megyei holokauszt túlélők tanúságtételei című kötetét. A személyes találkozásokon és több mint három évtizedes kutatómunkán alapuló könyv a székesfehérvári és Fejér megyei zsidóság legtragikusabb fejezetét, valamint a túlélők sorsát tárja az olvasók elé.
 
1944. június 14-én mintegy 3000 székesfehérvári és Fejér megyei zsidó polgárt indították el marhavagonokban a megsemmisítés helyszínére, Auschwitzba. A haláltáborok, a kegyetlen bánásmód és a munkaszolgálat poklát alig 280-an élték túl.
 
Gergely Anna történész több mint harminc évvel ezelőtt kezdte el a székesfehérvári és a Fejér megyei holokauszt-túlélők emlékeit összegyűjteni. A most elkészült kötetben húsz személyes tanúságtétel és visszaemlékezés bontakozik ki, melyeket 364 ritka, részben családi archívumokból előkerült vagy csodával határos módon megmenekült fénykép kísér. A fotók visszahozzák közénk az egykori családokat, a meggyilkolt mártírok arcait, felvillantva békebeli életvilágukat. Az interjúk nemcsak a megpróbáltatások és a szenvedés stációit rögzítik, hanem a túlélés lelki terheit, valamint a háború utáni újrakezdés embert próbáló küzdelmeit is.
 
A könyvbemutatón dr. Cser-Palkovics András arról beszélt, hogy Székesfehérvár történelmének nemcsak dicső és szép pillanatai voltak, hanem szomorúságai és bánatai is, melyekre ebben a közösségben ugyanúgy emlékezni és emlékeztetni kell, mert ez is az itt élő emberek sorsához kapcsolódik. „Gergely Anna emberi sorsokon keresztül emlékeztet minket arra, hogy a kötetben szereplők ugyanolyan fehérváriak voltak, mint amilyenek mi vagyunk: élték a mindennapjaikat családként, barátaik és ismerőseik voltak, tették a dolgukat, amíg csak tehették. Aztán elzárták, majd elszállították őket, és a többségük soha nem térhetett vissza. Ezek a történetek megérintik az embereket. Köszönet Annának, hogy ezt a szellemileg és lelkileg nehéz munkát végigvitte.” – fogalmazott a polgármester, aki azt is elmondta, igyekeznek minél több fehérvári könyvtárba és közösségekbe eljuttatni a kötetet, hogy a következő generációk is emlékezhessenek.
 
„A 20. század totalitárius rendszerei az embereket akarták számokká, névtelen tömeggé silányítani. Ezzel szemben Az emlékezés arcai azoknak a hangját őrzi, akiket a náci pusztítás gépezete először megpróbált megfosztani emberi méltóságuktól, majd eltörölni a történelemből. Különös jelentősége van ennek napjainkban, amikor egyre ritkább az a kivételes pillanat, amikor személyesen hallhatjuk egy-egy szemtanú emlékeit. Ezért felbecsülhetetlen értéket képvisel minden olyan munka, amely megőrzi ezeket a hangokat a jövő számára.” – fogalmazott beszédében prof. dr. Grósz Andor, a MAZSIHISZ elnöke.
 
A könyv szerzője, Gergely Anna felidézte, hogy másodgenerációs zsidóként ő is a hallgatás nemzedékéhez tartozik, 18 éves koráig szinte semmit nem tudott a holokausztról. Később igyekezett mind többet és többet megtudni, de megérteni a mai napig nem tudta a történteket. Elmesélte, hogy a tragikus események felidézésekor olykor a legváratlanabb dolgok történtek, volt, hogy elénekelték neki azt a reményt sugalló dalt, amivel a rabok a táborban próbáltak egymásba lelket önteni.
 
A könyvbemutató meghitt légköréről Reiter Boglárka hegedűművész lélekemelő játéka gondoskodott. A rendezvényen részt vett Jávor Mátyásné holokauszt-túlélő is.
 
A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.
 
 
 
Szöveg: Csik Tamás
Fotó: Kiss László
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 Október
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
   
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.