Testvérváros lett Csíkszereda és Székesfehérvár

2011.03.12. 15:25
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2011. március 12. (szombat)
A két város közötti testvérvárosi szerződést dr. Cser-Palkovics András és Ráduly Róbert Kálmán polgármesterek írták alá. Galéria
 
 
 
Székesfehérvár és Csíkszereda az élet számos területén együttműködött eddig is, éppen ezért fontos a megkötött testvérvárosi szerződés. Még szorosabbra fűzi a két megyei jogú város kapcsolatát többek között a kultúra, a sport és a civil élet területén is. 
 
"Nem két polgármester között jött létre a testvérvárosi szerződés, hanem egy élő kapcsolat, egy alulról jövő kezdeményezés eredménye a szerződéskötés." - emelte ki dr. Cser-Palkovics András a két város együttműködéséről szólva. Székesfehérvár polgármestere köszöntőjében utalt arra is, hogy a Csíkszeredával létrejött együttműködés nemcsak gyakorlati értelemben fontos. Lényeges szerepe van abban is, hogy a magyarok összetartására adjon szimbolikus példát. Hiszen - ahogy a városvezető fogalmazott - két országban ugyan, de egy nemzet tagjaiként élünk. 
 
Ráduly Róbert Kálmán fényképekkel idézte a Hiemer-házba Csíkszeredát. A polgármester magyarságuk megőrzéséért folytatott erőfeszítéseiket is kiemelte, miközben bemutatta negyvenkétezer lakosú „csíkországi” településüket. "Szeredát a szükség szülte. A vásárok és a katonai önszerveződés eredményeként jött létre egykor a mezőváros." - idézte fel a több évszázados eseményeket Csíkszereda polgármestere. A városvezető beszámolójából kiderült, hogy településüknek tíz magyar testvérvárosa is van, a Székesfehérvárral megkötött együttműködés azonban különleges helyet foglal el ezek sorában. "Székesfehérvár megihletett. A csíkszeredai ember otthon van Fehérváron." - összegezte gondolatait Ráduly Róbert Kálmán.
 
Székesfehérvár és Fejér megye vezetői tavaly novemberben, Zsögödi Nagy Imre kiállításán jelentették be hivatalosan is együttműködési szándékukat Csíkszeredával. A testvérvárosi szerződés megkötését egyhangúlag hagyta jóvá a fehérvári képviselőtestület. Az ünnepélyes aláírásra pedig egy szimbolikus időpontban, március 15-i nemzeti ünnepünkre készülve került sor. 
 
 
Az ünnepségen készült fotók letölthetők a Galériából!
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.