A Halesz parkban a '48-as emlékműnél a Gróf Széchenyi István Műszaki Szakközépiskola diákjai tisztelegtek, míg Székesfehérvár Önkormányzata nevében Dr. Horváth Miklósné és Dr. Dienesné Fluck Györgyi önkormányzati képviselők, a Fejér Megyei Önkormányzat részéről pedig Balogh Gergely képviselő koszorúzott az emlékműnél. A diákok műsorukban felelevenítették, hogy a Halesz ligetben zajlott a szabadságharc utolsó felkelése, amikor mintegy kétezer fehérvári polgár szállt szembe a császári katonasággal 1849. augusztus 10-én. A császári csapatok fegyverrel a kézben fogták el a fehérvári Gánts Pált, Kutzka Mihályt, Uitz Ignácot, Varga Mihályt, Havelka Ferencet és Hübner Andrást, akik mindannyian városbeli iparosok voltak. Nekik állít emléket a Haleszben a gránitoszlopon álló turulmadár.

A Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola diákjai a Jókai utcában, Jubál Károly emléktáblája előtt elevenítették fel a forradalmi eseményeket. Az ünnepi műsort az iskola 10. évfolyamos tanulói állították össze és adták elő.  A Himnuszt követően katonadalokat énekeltek a diákok, részleteket idéztek Széchenyi István Naplójából majd mezőföldi és dél-alföldi táncokkal színesítették a programot. Az esemény helyszínéül szolgáló emléktábla névadójáról, Jubál Károlyról is megemlékeztek, aki Székesfehérváron született és végezte el a 6 osztályos gimnáziumot, majd a Bécsi Műegyetemen szerzett mérnöki diplomát. Később oktató pályán tevékenykedett, részt vállalt a Kossuth-féle Iparegyesület munkájában is. 1848-ban örömmel üdvözölte a márciusi forradalmat, bátran vállalt szerepet az ellenállási mozgalomban. Székesfehérvár ’48-as mártírjáról így emlékeztek meg: „Jubál tudta kötelességét, fegyvert ragadott hazája védelmére. A világosi fegyverletétel után Haynau táborszernagy vérbírósága őt is lecsukatta, majd kizárattatta az ipartanoda testületéből.  Szabadulása után a Kossuth család támogatójaként tűnt fel.” Ezután koszorút helyezett Fejér Megye Önkormányzatának képviseletében Csombók Pál képviselő, Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata nevében Mészáros Attila tanácsnok, valamint a Fejér Megyei Kormányhivatal képviseletében Andavölgyi Ferenc főosztályvezető. A programot a Szózat zárta.

A Vasvári Pál Általános Iskola megemlékezése 10 órakor kezdődött, amelyen az iskola  7. a. és 7. b.  osztálya készült  prózai és verses műsorral. A Rónai Jácint emléktáblánál megtartott ünnepségen az iskola minden diája részt vett. A Himnusz éneklését követően szóló dalok csendültek fel az iskola 6. osztályos tanulóinak előadásában. Az elnyomás elleni törekvések és a szabadságvágy ihlette ’48-as eszmék hangulatát  a forradalom előkészületeinek és mozzanatainak felvázolásával remekül átadta a tanulók műsora. A kor ifjú gondolkodóinak március 15-i tevékenységéről korhű képet kaptak a jelenlévők, átérezve az akkori politikai rendszer elnyomását.  Március 15-én a Pilvax kör tagjai élükön Petőfi Sándor, Jókai Mór és Vasvári Pál elhatározták, hogy maguk írják ki a sajtószabadságot, addig ugyanis csak a bécsi udvar jóváhagyásával jelenhetett meg bármilyen magyar nyelvű írás. Petőfi így fogalmazott: „Az Országgyűlés igen szépeket beszélt, de a beszéd bármilyen szép, csak beszéd és nem tett. Egyesülésben indítványoztatott, hogy a 12 pontot petícióképpen benyújtsák a királynak, mégpedig rögtön.” A műsor folytatásaként dr. Csurgai Horváth József a Városi Levéltár és Kutatóintézet igazgatója így emlékezett meg Rónai Jácintról, aki 200 évvel ezelőtt született Székesfehérváron és a forradalom kitörése alapjaiban változtatta meg életútját:  „Személye megjeleníti a római katolikus egyházban – a forradalom és szabadságharc időszakában – a magyar honvédelem és szabadság mellett lelkesen buzdító felvilágosult papságot. A szabadságharc alatt számos röplap és plakát jelent meg Rónay aláírásával, amelyek közül csak keveset ismerünk. Ezek közül néhány Székesfehérvárra is került. Így az 1849. június 22-én Győrben nyomtatott "Magyarok" című felhívása, amelyben a nemzeti egység, a szabadság és a függetlenség mellett érvelt az egyházi népszónok. ” Az ünnepség folytatásaként koszorúzással rótta le tiszteletét a ’48-as hősök előtt Fejér Megye Önkormányzata nevében Balogh Gergely képviselő, Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának képviseletében Róth Péter alpolgármester, valamint a Városi Levéltár és Városszépítő Egyesület nevében dr. Csurgai Horváth József.

A Petőfi Mozi előtt a Belvárosi I. István Középiskola Hunyadi Mátyás Tagintézménye szervezett műsort. Az Arany János utcai ház falán található tábla annak állít emléket, hogy Petőfi Sándor vándorszínész korában itt szállt meg társulatával. A 10. és 11. osztályosok zenés-verses összeállításukban a szabadság témakörét járták körbe a forradalom és szabadságharc költőinek gondolatait idézve. A márciusi ifjak emléke előtt koszorúzással tisztelgett Székesfehérvár Önkormányzata nevében Brájer Éva alpolgármester és Mészáros Attila ifjúsági tanácsnok, a Fejér Megyei Önkormányzat nevében pedig Csombók Pál képviselő.

A Ciszterci Szent István Gimnázium megemlékezése 11.00 órakor kezdődött a Fekete Sas Szálló előtt, amelyben közreműködött az iskola 10.b, 7.b és 5.b osztálya. A Himnuszt követően történelmi visszatekintést tartottak az iskola diákjai, felelevenítve a párizsi és bécsi forradalom kitörésén túl a magyarországi eseményeket. A műsort néptáncbemutató színesítette, az ünnepségeken felcsendülő énekek kísérőzenéjét az iskola alkalmi zenekara adta elő.  A forradalom egyik jelképének számító 12 pont felolvasását a forradalmi ifjakat megszemélyesítő diákok lelkes üdvrivalgása kísérte, épp úgy, ahogyan 1848-ban fogadta azt az elnyomás ellen felszólaló tömeg.  A forradalmi menet valósággal megelevenedett az Ady Endre utcában, ahol a Városházat a Fekete Sas Szálló jelenítette meg. Petőfi Sándor innen tekintett le egykor a tömegre, amíg a polgármester aláírta a 12 pontot és felmutatta a sokaságnak. Ezt követően koszorúzással emlékeztek meg a márciusi ifjakról. Fejér Megye Önkormányzatának nevében Dr. Kovács Zoltán aljegyző, Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata képviseletében Gyóni András önkormányzati képviselő, tanácsnok rótta le tiszteletét. Az ünnepi műsor zárásaként az iskola diákjai és a jelenlévők közösen énekelték el a Szózatot.

A Vasvári Pál Gimnázium Petőfi Sándor szobra előtt tisztelgett. A végzős diákok, akik Nagy Judittal, a Szabad Színház vezetőjével készültek az ünnepre, felidézték a forradalmi eseményeket az idén tíz éve átadott szobor előtt. A színes műsort követően Mészáros Attila ifjúsági tanácsnok és dr. Molnár Krisztián megyei főjegyző koszorúzott.

A megemlékezések délben a Szabadságharcos úton és a Pelikán Udvarban folytatódtak.  Az egykori vendégfogadó és a város első színjátszó helye, a Pelikán Udvar, ahol olyan legendás alakok léptek fel, mint Déryné, Kántorné és Laborfalvi Róza. Ennek emléket is állítottak az épület homlokzatán elhelyezett emléktáblával. Vándorszínész korában játszott itt Petőfi Sándor, akinek alakja a márciusi ifjakkal együtt ma ismét megjelent a Teleki Blanka Gimnázium 11/B osztályosainak köszönhetően. A diákok nemcsak március idusának forradalmi hangulatát idézték fel, hanem azt a pillanatot is, amikor Jókai és Laborfalvi Róza először találkoztak a Nemzeti Színházban, a Bánk bán előadásán. A fellépőket vastapssal jutalmazták, majd a Pelikán Udvar bejárata mellett lévő emléktáblánál koszorút helyezett el Brájer Éva, Székesfehérvár alpolgármestere, dr. Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Önkormányzat főjegyzője, valamint dr. Matúz János, a Vörösmarty Színház művészeti intendánsa.

A Szabadságharcos úton a Kodolányi Középiskola fiataljai a forradalom eseményeiről szóló, zenével fűszerezett történelmi összefoglaló műsorukat mutatták be. Lőrinczné Dr. Bencze Edit, a Kodolányi János Főiskola Társadalom és Bölcsészettudományi Intézet igazgatójának köszöntőjét követően a TáncolKodó Táncegyüttes lépett színpadra, majd a város nevében Mészáros Attila ifjúsági tanácsnok, a megyei önkormányzat nevében pedig dr. Kovács Zoltán aljegyző helyezte el a koszorúkat a ’48-as emlékműnél.

Az ünnepi programok az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 166. évfordulóján, március 15-én, szombaton reggel folytatódnak. Az érkezőket 09.00 órakor a Fehérvári Huszárok Egyesületének tagjai várják a Petőfi tér melletti parkban, ahonnan a lovas vitézek felvezetésével közösen vonulhatnak át a Belvárosba, ahol már zajlik majd a József-napi vásár. Fejér Megye és Székesfehérvár Önkormányzatának közös műsora 10.30 órakor kezdődik a Városház téren, majd ünnepi beszédet mond Törő Gábor, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke és dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere. Ezután a székesfehérvári 1848-as események központi helyszínén, a Fekete Sas Szálló előtt koszorúzásra kerül sor.

Az idei év egyik különlegessége, hogy a Nemzeti Emlékhely – Középkori Romkert egész nap ingyenesen látogatható, valamint belépődíj nélkül tekinthető meg a „2013 PLUSZ – visszatekintés a Szent István Emlékév eseményeire” című kiállítás a Szent István Múzeum - Új Magyar Képtárban. A Városházán is várják az érdeklődőket, ahol szombaton 12.00 és 17.00 óra között megtekinthetik a Szent Korona hiteles másolatát és az Aba-Novák seccot. Aba-Novák Vilmos születésének 120. évfordulójára emlékezve Aba-Novák emléktúra indul 14.00 órakor a Tourinform iroda szervezésében.

A József-napi vásár, ahol 30 kézműves és őstermelő árulja majd portékáját, 16.00 óráig tart a Városház téren. A gyermekek kézműves foglalkozások keretében készíthetnek kokárdát, vesszőparipát és gyékénykardot is, de lesz forradalmi cipósütés és a tiszteletbeli bakaavatás is.

Az 1848-as forradalom székesfehérvári eseményeit eleveníthetik fel az érdeklődők március 16-án, vasárnap 10.00 órakor a Tourinform iroda által szervezett programon. A séta során azokat a helyszíneket keresik fel, ahol a reformkor szellemisége kibontakozhatott, máshol azokról a személyiségekről emlékeznek meg, akik ennek az eszmének, illetve a márciusi forradalomnak meghatározó alakjai voltak. Találkozó a Fehérvári Ajándékbolt előtt, vasárnap 10.00 órakor. A séta időtartama másfél óra, a részvétel ingyenes.

Az ünnepségeken készült fotók letölthetőek a Galériából.