Székesfehérvárra látogatott Norvégia magyarországi nagykövete

2014.03.17. 15:37
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2014. március 17. (hétfő)
Tove Skarstein könyveket ajándékozott a Vörösmarty Mihály Könyvtárnak.   Galéria
 
 
 
 
 
Székesfehérváron tett látogatást ma Norvégia magyarországi nagykövete. Tove Skarstein megtekintette a többek között norvég támogatással megújult Hiemer-házat, majd a Városházán találkozott és folytatott megbeszélést dr. Cser-Palkovics András polgármesterrel. A nagykövet asszony norvég írók tollaiból származó, magyar fordítású könyveket ajándékozott a Vörösmarty Mihály Könyvtárnak.

A Norvégia és Székesfehérvár közötti szoros kapcsolatokat példázza a nagykövet mai látogatása. Tove Skarstein a Városházán tett látogatáson, újságírók előtt úgy fogalmazott: fontosnak tartja, hogy eljött Székesfehérvárra, hiszen tizennyolc hónapja dolgozik Magyarországon, és eddig még nem látta a várost, amely központi szerepet játszik az ország történelmében. Mint fogalmazott, látogatásának egyik fő célja volt, hogy megtekintse a Norvég Alap előző támogatási ciklusában felújított Hiemer-házat. „Kellemes meglepetés volt számomra, hogy láttam a Házasságkötő termet díszítő norvég zászlót. Emlékszem arra, hogy a felújítás előtt milyen állapotban volt az épület, így most különösen nagy élmény volt megtapasztalnom, hogy szépen helyrehozták. A Hiemer-ház nemcsak központi elhelyezkedése miatt fontos, hanem azért is, mert nagyon sok közösségi funkciót ellát.” – hangsúlyozta Tove Skarstein. Hozzátette: a Norvég Alapból egyéb célokat is támogattak, például finanszíroztak egy Abán megvalósult iskolaprojektet, melynek keretében hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeknek oktatnak művészetet. A 2009-2014 közötti időszakban Norvégia körülbelül 40 milliárd forint támogatást nyújt Magyarországnak a Norvég Alapon keresztül, ebből a pénzből nagyon sok projekt valósul meg. A nagykövet törekszik arra, hogy minél több projekt helyszínét személyesen is meglátogassa.

A norvég nagykövetségeknek fontos feladatuk, hogy a skandináv ország irodalmát jobban megismertessék külföldön. A norvég Külügyminisztérium többek között támogatja az irodalmi művek több nyelvre történő fordítását. A nagykövet fontosnak tartja, hogy útjai során ajándékozzon ezekből a művekből, ennek jegyében egy 16 kötetből álló könyvcsomagot nyújtott át a Vörösmarty Mihály Könyvtár munkatársainak. A többek között szépirodalmi alkotásokat, ifjúsági és gyermekkönyveket, valamint krimiket tartalmazó csomagot Varga Lilla igazgatóhelyettes, Miklósné Duhaj Erika, a könyvtár Olvasószolgálati Osztályának vezetője és Márky Balázs, a Feldolgozó Osztály vezetője vették át.

„Székesfehérvárnak nagyon fontos és szoros kapcsolata van Norvégiával.”
– hangsúlyozta a találkozón dr. Cser-Palkovics András polgármester. Mint mondta: a Norvég Alapból megújult Hiemer-ház a város ékköve lett. Az egyik legjelentősebb gazdasági tényező a norvég SAPA Profiles Kft., amely komoly számú munkaerőt foglalkoztat, illetve támogatja a sportot és a kultúrát is. Harmadik kapcsolódási pontként említette a polgármester, hogy az FKC női kézilabdacsapatának vezetőedzője, Pal Oldrup Jensen szintén norvég származású, és mától a könyvek, az irodalom, a költészet is a kapcsolatok építését szolgálják. A város vezetője úgy fogalmazott: „Sok székesfehérvári olvasó számára válnak elérhetővé a kiadványok, melyek kiváló helyre, jó és lelkiismeretes szakemberek kezébe kerülnek a Vörösmarty Könyvtárban.”

Székesfehérvár polgármestere köszönetet mondott Tove Skarsteinnek, és reményét fejezte ki, hogy a jövőben még szorosabbá válik Norvégia és a város kapcsolata.

A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.


 

 
 
 
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.