Tábla őrzi a hős ciszterci tanárok és diákok emlékét

2014.03.26. 16:38
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2014. március 26. (szerda) 
A múltat ismerve, elkölcsi tisztasággal tudunk élni és továbblépni.   Galéria  
 
 
 
 
 
Emléktáblát avattak ma délután a Ciszterci Szent István Gimnáziumnál az I. világháborúban elhunyt tanárok és diákok tiszteletére. A katonai tiszteletadás mellett lezajlott eseményen köszöntőt mondott Dékány Árpád Sixtus zirci főapát és dr. Cser-Palkovics András polgármester. A Honvédelmi Minisztérium Társadalmi Kapcsolatok és Háborús Kegyeleti Főosztálya, illetve a gimnázium közös ünnepségén koszorúzásokra is sor került.

A korábbi I. világháborús emlékművet 1924 őszén, a gimnázium 200 éves fennállása tiszteletére szervezett programsorozat keretében avatták fel az iskola régi épülete, a rendház és a Ciszterci templom által körbefogott belső udvaron. A Szent István alakját ábrázoló és három, vörös márványtáblát magában foglaló díszes alkotás a gimnázium hős és jeles „fiainak” - igazgatóknak, tanároknak és diákoknak - állított emléket. Az alkotást később megrongálták, szétrombolták, a márványtáblák jelenleg a Szent István Király Múzeum udvarán találhatóak.  

A Honvédelmi Minisztérium Társadalmi Kapcsolatok és Háborús Kegyeleti Főosztálya támogatásával ma délután egy új emléktáblát avattak az I. világháborúban életüket vesztett ciszterci tanárok és diákok tiszteletére. A méltóságteljes eseményen részt vettek a székesfehérvári és Fejér megyei közhivatalok vezetői, a honvédség és az egyház képviselői, valamint a Ciszterci Gimnázium pedagógusai és tanulói. A Himnusz elhangzását követően Dékány Árpád Sixtus zirci főapát köszöntötte a résztvevőket. Elmondta: a mai esemény nem csupán emlékezés, hanem egy olyan alkalom mindnyájunk számára, amikor erőt merítünk az előttünk járók lemondásából, helytállásából és bátorságából. Dékány Árpád Sixtus az áldozatvállalás fontosságára hívta fel a figyelmet: „Nekünk, akik ma ebben a hazában élünk, nem kellett életünk árán, vérünkkel védenünk ezt a földet, családjainkat, iskoláinkat, városainkat. De az előttünk járók példája mégis arra sarkall bennünket, hogy mindenre készek legyünk azért a hazáért, országért, nemzetért és népért, amelynek mi is fiai vagyunk, és amelynek jóvoltából élhetünk, gyarapodhatunk lelkileg és szellemileg.”

A megemlékezésen katonadalokat adtak elő a gimnázium diákjai, majd az iskola egykori tanulója, Bella István Kossuth- és József Attila-díjas költő „Halotti beszéd” című versét hallhatták a megjelentek Bobory Zoltán előadóművész, a Vörösmarty Társaság elnöke tolmácsolásában.

Az ünnepi esemény Székesfehérvár polgármestere, dr. Cser-Palkovics András köszöntőjével folytatódott, aki elsőként Tisza István néhai miniszterelnök gondolatait idézte: „Elképzelhetetlen ennek a kis nemzetnek a fennmaradása, ha kioltjuk nemzeti társadalmunk lelkéből a kiegyenlítő, egyesítő, erőt adó erkölcsi alapot.” A polgármester szavai szerint érdemes visszaemlékeznünk Tisza István gondolataira, melyekkel hitet teszünk amellett, hogy csak erkölcsi tisztasággal, elődeink és hőseink megbecsülésével tudunk a jelenben boldogulni, majd továbblépni. „Az első világégés óriási katasztrófa volt Európának és a mi nemzetünknek is. Ma, 2014-ben nem feltétlenül csak szomorkodnunk kell, hanem szükséges átgondolnunk a háború erkölcsi üzenetét. A Ciszterci Gimnázium egykori diákjai és tanárai, akik ma fentről néznek bennünket, biztosan nem azt várják tőlünk elsősorban, hogy szomorkodjunk, hanem azt, hogy őrizzük meg az emléküket. Üzenik nekünk és a következő évtizedekre, évszázadokra, hogy az erkölcs elvesztése katasztrófához vezet.” Dr. Cser-Palkovics András kiemelte: egy emléktáblának akkor van jelentősége, ha üzenetet hordoz, és mindennapi életünk részévé válik. Arra hívta fel a diákok figyelmét, hogy a táblát megpillantva gondoljanak az egykori fiatalokra, akiket a diákévek után elszólított a magyar nemzet iránti kötelesség. Ők azok, akik életüket, testi épségüket áldozták azért, ami 2014-ben nekünk természetes: a szabadságunkért és a magyar nemzet megmaradásáért.  

Az esemény további részében Török Máté, a Misztrál együttes tagja adta elő Babits Mihály egyik megzenésített versét. Ezt követően Orosz Ágoston, a Ciszterci Szent István Gimnázium igazgatója és Fucsku Sándor vezérőrnagy, a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokságának parancsnoka leleplezte az emléktáblát, melyet Dékány Árpád Sixtus áldott meg. A program a Szózat, majd a Magyar Takarodó elhangzásával ért véget.

A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.