Közművelődésért Díjat kapott Székesfehérvár

2014.05.22. 14:43
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2014. május 22. (csütörtök) 
Elismerés a kultúra támogatásáért és a Szent István Emlékévért.     Galéria  
 
 
 
 
 
A megyei jogú városok kategóriájában Székesfehérvár kapta az „Önkormányzatok a Közművelődésért” díjat a Magyar Népművelők Egyesületének XXXI. vándorgyűlésén. A múlt héten, Nagykanizsán rendezett eseményen Brájer Éva alpolgármester vette át a rangos elismerést. A díjra a Fejér Megyei Népművelők Egyesülete terjesztette fel Székesfehérvárt. A szervezet elnöke, Simon József és Brájer Éva közös sajtótájékoztatón számoltak be az elismerés jelentőségéről.

A népművelő szakma képviselői harmincegyedik alkalommal találkoztak május 13-15-e között Nagykanizsán, hogy vándorgyűlés keretében ünnepeljék hivatásukat. Hagyományosan az esemény első napjának zárásaként rendezték meg a díjátadót és az azt követő gálaműsort. A Magyar Népművelők Egyesülete „Önkormányzatok a Közművelődésért 2014” díjat adományozott a megyei jogú városok kategóriájában Székesfehérvárnak a közösségi művelődés kiemelkedő színvonalú támogatásáért. A rangos elismerést Brájer Éva alpolgármester vette át a város nevében. A díjat a nagyvárosok kategóriájában Hajdúszoboszló, a települések kategóriájában a Vas megyei Sé falu önkormányzata kapta.

A díjra a Fejér Megyei Népművelők Egyesülete terjesztette fel Székesfehérvárt. A pályázatban bemutatták a város történelmi múltját és a közművelődéssel kapcsolatos, széleskörű tevékenységét, különös tekintettel a 2013-as Szent István Emlékév rendezvényeire, programjaira. A pályázatban a város jövőbeni kulturális koncepciójáról, a 2022-re és 2038-ra tervezett emlékévekről is beszámoltak.

A rangos díjat sajtótájékoztató keretében mutatták be, ahol Brájer Éva alpolgármester köszönetét fejezte ki a Fejér Megyei Népművelők Egyesületének a város felterjesztéséért. Elmondta: a nagykanizsai díjátadón nagyon jóleső érzés volt megtekinteni a 2013-as Emlékévről szóló kisfilmet, és meghallgatni a szóbeli méltatást. Hozzátette: büszke arra, hogy egy olyan városvezetés része lehet, amely komolyan támogatja a kultúrát és a közművelődést. Fontos Székesfehérvár kulturális intézményeinek állapota, a vendégek méltó körülmények között történő fogadása, valamint a programok mennyisége és minősége. Ezt a folyamatot 2014-ben is folytatja a város a rendezvények és a kulturális beruházások tekintetében, felújítják például a Budenz-házat és a Szent István Király Múzeum udvarát. Az alpolgármester kiemelte: az „Önkormányzatok a Közművelődésért” díj minden intézményvezetőnek, szakembernek és munkavállalónak szól, aki a közművelődés területén dolgozik Székesfehérváron.

A díjat méltán kapta meg Székesfehérvár, főként a Szent István Emlékév rendezvényei kapcsán. Szinte nem is volt olyan intézmény, civil szervezet, kulturális menedzser, népművelő és közművelődési munkatárs, aki ebben a munkában ne vett volna részt. – mondta a sajtótájékoztatón Simon József, a Fejér Megyei Népművelők Egyesületének elnöke. Hozzátette: a pályázat tartalmi és formai összeállítását az egyesület tagjai az önkormányzat közreműködésével, segítségével végezték, és nagy örömükre szolgált a díj odaítélése Székesfehérvárnak.

A Magyar Népművelők Egyesületének 2015-ös vándorgyűlését Budapesten, a József Attila Művelődési Központban tartják majd, 2016-ban pedig Vecsés ad otthont a rangos találkozónak.

A sajtótájékoztatón készült fotók letölthetőek a Galériából.

 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.