Történelmi jelentőségű a Seuso-kincsek kiállítása Székesfehérváron

2014.08.19. 13:58
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2014. augusztus 19. (kedd)
40 milliós műszaki – biztonságtechnikai felújítás kezdődött meg a múzeumban.
 
 
 
 
 
Minden székesfehérvári és Fejér megyei polgár számára fontos, hogy önálló, történelmi jelentőségű kiállításként először Székesfehérváron mutatják be a márciusban hazaszállított Seuso-kincseket. – hangzott el dr. Cser-Palkovics András polgármester és L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára közös, fehérvári sajtótájékoztatóján. A páratlan műremekeket októbertől januárig a Szent István Király Múzeumban lehet megtekinteni. Már folyamatban vannak a 40 millió forint összértékű felújítási munkálatok, melyekkel biztonságtechnikai és műszaki szempontból is alkalmassá teszik az intézményt, kiemelten annak Dísztermét az ezüst gyűjtemény bemutatására.

Magyarország titkos tárgyalásokat követően visszaszerezte és idén márciusban a legnagyobb biztonsági intézkedések mellett, a Terrorelhárítási Központ közreműködésével hazaszállította a Seuso-kincsek hét darabját. Az 1970-es években Szabadbattyán közelében talált, páratlan értéket képviselő, római eredetű ötvös remekműveket három hónapon át bárki megtekinthette a Parlamentben. Székesfehérvár számára megtisztelő lehetőséget jelent, hogy október elejétől január közepéig a Szent István Király Múzeum Dísztermében mutatják be a kincseket.

„Néhány hónapja, L. Simon László Államtitkár Úr kezdeményezésére kértük Miniszterelnök Úrtól, hogy a Seuso-kincseket először méltó módon, Székesfehérváron mutathassuk be. Szerettük volna, hogy a műremekek – ha ideiglenesen is - de jöjjenek haza. Ma már tudjuk, hogy október 4-én a Szent István Király Múzeum Dísztermében nyitjuk meg a kiállítást, ami történelmi szempontból is fontos esemény lesz, hiszen önálló tárlatként először itt tekintheti meg a közönség a kincseket. Úgy látjuk, hogy a hasonló értéket képviselő műtárgyakat ideiglenes vagy állandó kiállítás keretében, a jövőben is ott érdemes bemutatni, ahova azok kötődnek.”
– hangsúlyozta a sajtótájékoztatón dr. Cser-Palkovics András polgármester. Elmondta, hogy a budapesti és székesfehérvári szakemberek az elmúlt hetekben azon dolgoztak, hogy a szoros határidő ellenére a kiállítás előkészítése megtörténjen, így ma már nincs akadálya annak, hogy a megnyitó időpontját tartani tudják. A Közgyűlés Pénzügyi, Költségvetési Bizottsága múlt héten meghozta a szükséges döntéseket a 40 millió forint összértékű felújítási – átalakítási munkálatok megkezdéséhez. Lehetővé teszik többek között, hogy a múzeum Díszudvaráról közvetlenül elérhető legyen a kiállításnak helyet adó Díszterem. Tekintettel a Seuso-kincsek értékére, a termet az előírásoknak megfelelően műszaki és biztonságtechnikai szempontból is alkalmassá teszik a tárlat befogadására. Ennek köszönhetően a terem felszereltsége a jövőben is biztosítja majd hasonlóan nagy értékű kiállítások megrendezését. A polgármester köszönetét fejezte ki L. Simon László államtitkárnak és Magyarország Kormányának, hogy teljesítette a város kérését. A városvezető reményét fejezte ki, hogy a Székesfehérvárnak nagy büszkeséget adó Seuso-kiállítást rendkívül sokan megtekintik majd.

„Miniszterelnök Úr és a múzeumi vezetők örömmel fogadták a Seuso-kincsek székesfehérvári bemutatásával kapcsolatos kezdeményezésünket. Megértették, hogy ez az esemény annak a folyamatnak a szimbolikus befejezése, melynek során 2010 és 2014 között megkezdtük a múzeumi rendszer átalakítását. Ennek lényege, hogy a múzeumok visszakerülnek az intézmények fenntartására képes településekhez. A szellemi értelemben vett decentralizációnak olyan módon is meg kell jelennie, hogy egy adott múzeum hatókörében előkerülő műtárgyakat helyben állítsák ki. Hosszútávon is az a célunk, hogy minden egyes megyeszékhelyen legyenek olyan emblematikus műtárgyak, melyekért érdemes odalátogatni nagyon távoli vidékekről is.” – hangsúlyozta L. Simon László.
Kiemelte, hogy a Seuso-kincsek bemutatása egyedi lehetőséget jelent Székesfehérvárnak, hiszen nem vándorkiállítást szerveznek, a tárlatot nem mutatják be más városokban. A remekművek visszakerülnek majd Budapestre, hogy lezárhassák a leletegyüttes további darabjainak visszaszerzéséhez is fontos kutatómunkákat. Az államtitkár reméli, tudományos érvekkel tudják majd igazolni a nemzetközi vitákban, hogy a rendkívüli értéket képviselő ezüst tárgyakat valóban Szabadbattyán mellett találták meg.  Szavai szerint a város óriási feladatot vállalt a Szent István Király Múzeumban zajló beruházásokkal, így az intézmény alkalmassá válik hasonlóan nagyszabású kiállítások befogadására. Érdemes lesz tehát a nemzet szellemi-lelki és történelmi fővárosába, Székesfehérvárra jönni az ország minden részéről. L. Simon László reményét fejezte ki, hogy olyan a művészettörténetben, régészetben jártas szaktekintélyek is ellátogatnak külföldről is a kiállításra, akiknek a szava számítani fog a Seuso-kincsek további darabjainak visszaszerzésében.

Az államtitkár elismerését  fejezte ki a város polgármesterének a Székesfehérvári Királyi Napok kimagasló színvonaláért. „A város az elmúlt négy évben visszakerült a magyar kultúrvárosok közé. Kevés nagyváros képes erre a teljesítményre, ami tükröződik a Királyi Napokon, a gazdag színházi és irodalmi életen és az értékes köztéri alkotások felavatásán. Bízom abban, hogy a városépítő, városfejlesztő munkát az elkövetkező időszakban is folytatni tudják.” Székesfehérvár polgármestere köszönetet mondott mindazoknak, akik összehangolt munkájukkal segítették a Királyi Napok és Seuso-kiállítás megszervezését.
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.