Séta rózsaszín lufikkal

2014.10.11. 13:27
SAJTÓKÖZLEMÉNY 2014. október 11. (szombat)
Szombaton minden eddiginél többen, közel ezren vettek részt az idei mellrák elleni sétán. Galéria 
 
A „Kezedben a sorsod!” feliratú rózsaszín pólóban és rózsaszín lufikkal felvonulók szombat délelőtt sétájukkal arra hívták fel a figyelmet, hogy  a korai stádiumban felfedezett mellrák gyógyítható. A menetet a város vezetői, sportolók, orvosok és gyógyult betegek is kísérték.
 
Az elmúlt hat év során soha ennyien még nem vettek részt az „Együtt a mellrák ellen” elnevezésű sétán. A séta célja figyelemfelhívás volt arra, hogy a rendszeres emlőszűréssel időben kimutatható a daganatos betegség, és ha azt korai stádiumban észreveszik, gyógyítható. A séta háziasszonya ebben az évben is Závodszky Noémi volt, a Vörösmarty Színház művésze, aki külön köszöntötte a nap hőseit, a gyógyult betegeket, akik megküzdöttek nehéz betegségükkel, és akik példájukkal bizonyították, hogy van élet az emlődaganat után is.

Ezt bizonyítva Hegedűs Andrea és Borbás Károlyné mesélték el a közel ezer jelenlévőnek gyógyulásuk történetét. Borbás Károlyné kiemelte, hogy nem volt előzménye annak, amikor kimutatták nála ezt a betegséget, semmi ráutaló jelet nem fedezett fel magán. „2008-ban hivatalosan kaptam meg az értesítést, hogy menjek el szűrésre. Életvidám ember voltam, aki kicsattant az egészségtől. Sem én, sem a családom nem hitte el, hogy az egészségemmel bármi rendellenesség történhet, de a leletek szembesítettek ezzel. Mindenkit arra biztatok, hogy tegyen eleget a meghívónak. Nem is csak magunkért, a családunkért.  Mi, nők vagyunk a rugók, kellünk nekik. Kellünk ahhoz, hogy a családunk működni tudjon.”

A Fejér Megyei Szent György Oktató Kórház Onkológiai Osztályának nemrég kinevezett főorvosát, Dr. Szántó Istvánt meghatotta az a széles körű társadalmi összefogás, amit Székesfehérváron a prevencióban tapasztalt. Arra hívta fel a jelenlévők figyelmét, hogy ez a betegség is olyan, mint a többi: nem szabad bélyegként, stigmaként kezelni, és arra gondolni, hogy valamit rosszul csináltunk életünkben. „Azt szeretném mindenkiben tudatosítani, hogy a daganatot ha kicsi, nehéz felismerni, de könnyű gyógyítani. Ne higgyenek azonban a kuruzslóknak, gyógyíttassák magukat a hagyományos módon. Az a legfélelmetesebb a mi szakmánkban, amikor látjuk, hogy a kétségbeesett embereket hogyan fosztogatják megszállott elmebetegek. Ha csak azt tudatosítja ez a séta, hogy amikor valaki betegséggel szembesül, orvoshoz kell menni, már nagy lépést tettünk a gyógyulás felé. Ez a maguk feladata, a többi már rajtunk, orvosokon múlik.”

A séta egyik főszervezője, a népegészségügyi szakigazgatási szerv főorvosa, Dr. Pásztor László a mammográfiás szűrés fontosságáról beszélt. „Székesfehérváron a mellrák elleni sétának köszönhetően évről-évre több nő tartja fontosnak, hogy rendszeresen részt vegyen emlőszűrésen. Magyarországon a 45-60 év közötti nők kétévente kapnak meghívást szűrésre. Az országos tapasztalat az, hogy 30 százalékuk megy el a vizsgálatokra. Ez az arány Székesfehérváron 60 százalék.”

A város polgármestere, dr. Cser-Palkovics András a hagyományossá váló séták fontosságára utalva elmondta: „Kezedben a sorsod!” – olvashatjuk nagyon sok jelenlévő pólóján itt a téren, de hogy az emberek szembesüljenek ennek az üzenetnek a valóságtartalmával, hogy minél több ember figyelmét ráirányítsuk erre, minden alkalmat és lehetőséget fel kell használnunk.”

A Belvárost megkerülő séta után a résztvevők a Városház téren szakértőkkel beszélgethettek, illetve lehetőséget kaptak arra is, hogy időpontot kérjenek emlőszűrésre.   
 
 
Az eseményen készült fotók letölthetőek a Galériából.
 
          
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.