A Moskovszky Gyűjtemény alapításának évfordulóján, a gyűjtő, babaológus születésnapjához közel, évről-évre Játéktörténeti Konferencia székhelye Székesfehérvár. A ma megrendezett szakmai fórum címe: „Játék-élmény-tudás”.

 

Elsőként a házigazda, dr. Nagy Veronika, a Hetedhét Játékmúzeum vezetője köszöntötte a szakembereket, akik nagy számban érkeztek az ország különböző múzeumaiból. Beszédében arra utalt, hogy ebben az évben a Moskovszky-konferencia a játékot, mint a pedagógia, a múzeumpedagógiai módszertan egyik izgalmas tényezőjét járja körül. „Amikor tavasszal azon gondolkodtunk, milyen téma köré szervezzük idei konferenciánkat, arra gondoltunk, hogy feltárjuk: a játék milyen szerepet játszhat, lehet-e hatékony és meghatározó tényező, közvetítő erő a múzeumokban, napjainkban. Meggyőződésem, hogy ez a kérdésfeltevés túlmutat a Játékmúzeum keretein, szélesebb körű, mint a mi diskurzusunk kiinduló pontja - akár játék-, akár más jellegű múzeumról van szó.”

A Hetedhét Játékmúzeum jelenleg a Deák Képtár tagintézménye, így annak igazgatója, Szűcs Erzsébet arról az öröméről beszélt, hogy folyamatosan egyre több embert von be a több mint egy évtizede elindított játékkonferencia. „Ma már a konferencia mellett játékfesztivál is kapcsolódik a gyűjteményhez, ahol a szakemberek a tárgyak révén megszerzett tudást be tudják emelni munkájukba. Ennek a múzeumnak ez a legnagyobb ünnepe, amikor az ország minden pontjáról érkeznek prominens szakemberek, akik eszmét cserélhetnek.”

Talán ez volt az egyik olyan ügy - hogy a város méltó helyet adjon Moskovszky Éva babagyűjteményének -, amiben minden döntéshozó egyetértett. Brájer Éva, aki kezdeti időtőkről úgy emlékezett, hogy ha mindenki egyet akar, megvalósíthatóak a legnagyobb volumenű vágyak is. „A széleskörű összefogásnak köszönhetően olyan tartalmat adtunk a felújított Hiemer-háznak, amivel széles rétegeket tudtunk megszólítani, közösséget teremtettünk. Néha talán volt szemléletbeli különbség közöttünk, de fontosnak tartottuk azt, hogy ez a ház egy város közösségéé legyen. Egy olyan közösségé, ahova betérhetnek kicsi gyerekek, de élményt tud a kiállítás nyújtani felnőtteknek is. ”
Beszéde végén Brájer Éva emlékeztetett arra, hogy a gyűjtemény jelenleg még nincs a város tulajdonában. A választásokat követően azonban ismét felveszik a kapcsolatot az örökösökkel és a Magyar Nemzeti Bank Értékmentő Programjának segítségével folytatják a tárgyalásokat arról, hogy ebben az ügyben hosszútávon megnyugtató megoldás szülessen. 

Györgyi Erzsébet, a Kiss Áron Magyar Játék Társaság elnöke arról beszélt a jelenlévő szakembereknek, hogy a muzeológusok súlyos problémája, hogy a vitrinekben őrzött tárgyak keveset tudnak elárulni szemlélőjüknek. „A muzeológia célkitűzése, hogy a tárgyak ne csak a korukról, a készítésükhöz használt anyagokról, az alkalmazott technikákról, művészeti stílusokról tájékoztassanak. Ismertesse meg a használat indítékait, alkalmait, körülményeit, módját is, azt, hogy milyen szerepe volt a tárgynak az egyén, kisebb-nagyobb társadalmi csoport életében. A tárgyak által életformát, életmódot is szeretnénk a múzeumban bemutatni – ami leginkább sikerül a skanzen típusú tájházakban, de a múzeumok többségében a legnagyobb igyekezet mellett is csak korlátozottan. A Moskovszky Gyűjtemény, mai nevén Hetedhét Játékmúzeum – a négy fal közé zárt vitrinekkel dolgozó múzeumok között értékes kivétel.”

Györgyi Erzsébet az ország más játékmúzeumai elé állította példaként a székesfehérvári gyűjteményt mint olyat, ami „országosan hat és befolyásol, értékei arra predesztinálnak, hogy fejlődjön a hazai játékmuzeológia.”  

A játékgyűjtemények fontosak a művelődéstörténet szempontjából, a játéktörténet pedig összetett dolog, hiszen a kutatónak pszichológiai, pedagógiai, iparművészeti, történelmi ismeretekre van szüksége. Így ezen a napon is változatos előadásokat hallgathattak meg a szakemberek és az érdeklődők, többek között Tészabó Júlia PhD, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának művészettörténésze beszélt a játék és pedagógia kölcsönhatásáról, Páli Judit PhD, a Károli Gáspár Református Egyetem docense arról, hogy a játéknak milyen szabályozó funkciója lehet a gyermekek fejlődésében. A délutáni programon múzeumpedagógusok számoltak be tapasztalataikról – Kecskemétről, Tiszavasváriból, a Budapesti Néprajzi Múzeumból, a szennai skanzenből és természetesen a házigazda, a székesfehérvári Hetedhét Játékmúzeumból.
 

 

A konferencián készült fotók letölthetőek a Galériából.