A közös múlt alapja a közös jövőnek

2014.11.17. 16:25
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2014. november 17. (hétfő)
A megyei települések vezetői találkoztak Székesfehérváron. Galéria
 
 
 
 
 
A Fejér megyei települések polgármestereit hívta meg egy kötetlen beszélgetésre Székesfehérvár polgármestere, dr. Cser-Palkovics András és a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke, dr. Molnár Krisztián. A hétfői találkozón, amelynek a Szent István Király Múzeum adott otthont, szó esett a megyét és településeit érintő jövőbeni feladatokról, tervekről is. A polgármesterek ezt követően közösen megtekintették a „Régészeti pillanatképek” és a „Seuso-kincs Székesfehérváron” című kiállítást.


A Szent István Király Múzeum és jogelődje az 1873-ban megalakult Fejér Vármegyei és Székesfehérvár Városi Régészeti Egyletnek hosszú idő óta tartó, rendkívül sokoldalú kapcsolata van a megye településeivel, amelyek vezetői azért találkoztak hétfőn a múzeumban, hogy a jövőt érintő közös feladatokról beszélgessenek.

A felmerülő szakmai kérdések, problémák nagyon sok hasonlóságot mutatnak az egyes településeken. Ezek megbeszélésére, tapasztalatcserére nyújtanak lehetőséget az ilyen jellegű események, mondta el a találkozót kezdeményező dr. Cser-Palkovics András. Székesfehérvár vezetője kiemelte: „Ez a program remélem, egy folyamat első állomása, amely lehetőséget ad arra, hogy a megyében dolgozó polgármesterek között együttműködés alakuljon ki. Minket, polgármestereket azon kívül, hogy településeink útját próbáljuk egyengetni, a felmerülő problémákat megoldani, az is vezet, hogy Fejér egységes, erős megyeként fejlődjön. Ebben mindenkinek feladata, szerepe és felelőssége van.” Dr. Cser-Palkovics András hozzátette: „Vallom azt, hogy a két megyei jogú város és a települések akkor tudnak fejlődni, ha a megye egésze is fejlődik, és ez fordítva is igaz. Egymásra vagyunk utalva, és szerettük volna szimbolikusan is jelezni, hogy képesek vagyunk összefogni, együttműködni. A következő öt évre azt kívánom, hogy képesek legyünk az adott problémákkal egymást megkeresni, és megoldást találni. Egymásnak segítséget és támogatást nyújtani. Így érhetünk el közös sikereket.” - zárta köszöntőjét a megyeszékhely polgármestere, aki a Seuso-kiállítást is ilyen közös sikernek nevezte.

A Seuso-kiállítást eddig már több mint 10 ezren tekintették meg. A magánszemélyek és csoportok többsége a megye településeiről érkezett. Ez is jól mutatja, hogy a megyében élők magukénak érzik ezt a kiállítást. „A mai találkozót az együttgondolkodás, a közös jövő építésének célja hívta életre.” – kezdte köszöntőjét dr. Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke. „A kormányzati segítségnek, az adósságkonszolidációnak köszönhetően településeink olyan helyzetbe kerültek az elmúlt években, hogy ténylegesen a fejlesztések, a modernizáció terén indulhatnak el. Ehhez az induláshoz az együttgondolkodás nélkülözhetetlen.” Dr. Molnár Krisztián az idei évben a Seuso-kincsek hazatérését nevezte a megye legnagyobb eseményének. „Ezt az eseményt mintegy 20 éves áldozatkész munka készítette elő, és jól példázza az együttműködés fontosságát is. Szeretnénk, ha a közös gondolkodást, a munkát a jövőben a kultúra mellett a gazdaság és a fejlesztések területén is folytatnánk.”

A polgármesterek a kötetlen beszélgetést követően közösen tekintették meg a „Régészeti pillanatképek” és a „Seuso-kincs Székesfehérváron” című kiállításokat a Szent István Király Múzeum szakembereinek vezetésével.

A találkozón készült fotók letölthetőek a Galériából.
 

fotó: Simon Erika

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.