Megemlékezés az I. világháború századik évfordulójáról

2014.12.08. 15:31
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2014. december 8. (hétfő)
Konferencia, katonai tiszteletadás és templomi koncert szerepel a programban.       Galéria
 
 
 
 
 
 
Egész napos programsorozattal emlékeznek meg az I. világháború kitörésének századik évfordulójáról december 11-én, csütörtökön Székesfehérváron. A rendezvény a Nagy Háború eseményeit és hatásait bemutató tudományos konferenciával kezdődik a Városházán, majd délben a Fehérvári Huszárok Egyesületének hagyományos megemlékezésével folytatódik a Városház téren, végül este 6 órakor Mozart egyik legismertebb művét, a „Requiem”-et hallhatja a közönség a Szent Imre templomban. A részleteket sajtótájékoztatón ismertette dr. Cser-Palkovics András polgármester, Vargha Tamás honvédelmi államtitkár, dr. Vizi László Tamás, a Kodolányi János Főiskola oktatási rektorhelyettese és Ampli Ferenc, a Fehérvári Huszárok Egyesületének elnöke.

Az I. világháborúban 1914-től 1918-ig összesen több mint 15 millió ember halt meg. A  Nagy Háború kitörésének 100. évfordulója alkalmából december 11-én, csütörtökön Székesfehérváron egész napos programsorozattal tisztelegnek a katonahősök és a polgári áldozatok emléke előtt,  valamint a legújabb kutatások tükrében bemutatják a háború eseményeit, azok hatását helyi, regionális és országos tekintetben egyaránt. Ez a nap egyben a Fehérvári Huszárok Emléknapja is. 1914 decemberében a lengyelországi Limanowa mellett zajlott le a világháború egyik legvéresebb összecsapása, a limanowai csata, ahol az orosz csapatok visszaszorításában döntő szerepe volt a magyar lovasságnak.

Székesfehérvár polgármestere, dr. Cser-Palkovics András a sajtótájékoztatón köszönetét fejezte ki a közreműködőknek, akik szakértelmükkel, tudásukkal, szervezőkészségükkel és elkötelezettségükkel hozzájárulnak a programsorozat lebonyolításához. Mint mondta, Székesfehérváron többéves hagyománya van a december 11-i megemlékezésnek, melyet ezúttal egy egész napos programba ágyaztak. A városvezető kiemelte: így mutatjuk meg, hogy Fehérvár nemcsak szavakban, hanem a tettekben is katonaváros, ezért közös felelősségünk és feladatunk, hogy emlékezzünk. Szeretettel várják az eseményekre mindazon érdeklődőket, akik ismerik és tisztelik Székesfehérvár történelmét, és megbecsüléssel adóznak a katonahősök előtt, akik életüket adták a nemzet szabadságáért.

Az I. világháború után szinte minden magyar településen emlékművet állítottak a hősök tiszteletére. Székesfehérváron is több emlékmű őrzi a városi huszárezred vitézségét – hangsúlyozta Vargha Tamás honvédelmi államtitkár, majd elmondta: a mi nemzedékünk nagyapái, dédapái harcoltak az első világháborúban. Mi vagyunk azok, akik még ismerhették a harcokból hazatért hősöket, így a mi kötelességünk, hogy az emlékezés fonala ne szakadjon meg. Vargha Tamás arra bíztatta a fiatalokat, hogy jöjjenek el a programokra, tudjanak meg minél többet a nagy háborúról, és őrizzék tovább az emlékezés kötelességét.

A csütörtöki rendezvények 09.00 órakor a Városházán, a „Hősök, áldozatok és mindennapok – Székesfehérvár, Magyarország és a Nagy Háború” című tudományos konferenciával kezdődnek. A program a Kodolányi János Főiskola szervezésében, Székesfehérvár Önkormányzata, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Szent István Király Múzeum, a Városi Levéltár és Kutatóintézet, a Magyar Történelmi Társulat és az MTA VEAB Történettudományi Szakbizottsága közreműködésével valósul meg.  Dr. Vizi László Tamás, a főiskola oktatási rektorhelyettese elmondta: a konferencia törekvése, hogy ráirányítsa a magyar társadalom és szűkebb értelemben Székesfehérvár és a megye közönségének figyelmét az első világháború szereplőire, diplomáciájára, hátterére. A legújabb kutatások tükrében országos és helyi szaktekintélyek mutatják be az első világháború eseménysorozatát és mindazokat a politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális változásokat, amelyek jellemezték az adott időszakot, elősegítve ezzel a korszakról kialakuló közös európai gondolkodást, így állítva méltó emléket a nagy világégés hőseinek és áldozatainak. Az előadók a helytörténeti, regionális és országos jellegű események mellett elsődlegesen Székesfehérvár városára és a háborús hátországra koncentrálnak. A konferencia keretében délelőtt plenáris ülés zajlik a Városházán, délután pedig szekcióüléseken folytatódik a tudományos munka a Hiemer-házban.

A Fehérvári Huszárok Egyesületének hagyományos megemlékezése és koszorúzása 12.00 órakor kezdődik a Városház téren, a 10-es huszárok emlékművénél. Ampli Ferenc, az egyesület parancsnoka elmondta: megalakulásuk óta a 48-as huszárok egyenruháját viselik, de a december 11-i centenáriumi ünnepségre elkészül az 1892-es mintájú öltözetük, amilyet a Fehérváron állomásozó huszárok viseltek. A limanowai csata 100. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepség a déli harangszó után a huszárok bevonulásával kezdődik, majd a Himnusz elhangzása után kerül sor a megemlékezésre és a koszorúzásra. A rendezvény másnapján a Fehérvári Huszárok Egyesületének tagjai Limanowába utaznak, és december 14-én részt vesznek a lengyelországi városban rendezett központi ünnepségen.

A centenáriumi programsorozat csütörtökön este 18.00 órakor a Szent Imre templomban ér véget, ahol Mozart „Requiem” című zeneművét hallhatja a közönség az Alba Regia Szimfonikus Zenekar előadásában. Közreműködnek továbbá: Kertesi Ingrid, Meláth Andrea, Mukk József és Jekl László szólisták, az Alba Regia Vegyeskar és a Primavera Vegyeskar.

A részletes program letölthető a Galériából.

Szöveg: Havasi Tímea
 
Fotó: Simon Erika
 
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.