A Magyar Kultúra Napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Szatmárcsekén a Himnusz kéziratát. Az ünnep tiszteletére Székesfehérváron is több programot szerveznek. A hagyományokhoz hűen az ünnep előestéjén az Öreghegyi Közösségi Házban kezdődött meg az ünnepségsorozat.

A Magyar Kultúra Napján a város kulturális életének szakemberei, művészei évek óta nagy figyelmet fordítanak arra, hogy a kultúrakedvelő fehérváriak különböző helyszíneken értékes rendezvényeken vehessenek részt. A hagyományokhoz hűen az ünnep előestéjén a sort idén is az Öreghegyi Közösségi Ház rendezvénye nyitotta meg, ahol Östör Annamária tanácsnok, Öreghegy egyik önkormányzati képviselője köszöntötte a résztvevőket:

 

„Székesfehérvár kulturális élete pezsgő. A kultúrházakban dolgozó szakemberek tevékenységének, a művészek kiemelkedő munkásságának és nem utolsó sorban a fehérváriak érdeklődésének köszönhetően szinte minden héten újabb és újabb tárlatok anyagát csodálhatjuk meg, részt vehetünk irodalmi és zenés esteken egyaránt. Az önkormányzati fenntartású intézmények mellett a kisebb és nagyobb közösségek rendszeresen szerveznek értékes eseményeket a kultúra minden területén, legyen az irodalom, színház, képzőművészet, hangverseny, vagy éppen gyermekeknek szóló, különleges városismereti séta.

 

Nagy eredménynek tartjuk azt is a város kulturális életében, hogy a még február 1-jéig nyitva tartó „Seuso-kincs Székesfehérváron” című tárlat közel 35 ezer látogatót vonzott (eddig), akik megismerhették a Szent István Király Múzeum további értékes anyagait.”

 

Östör Annamária megemlékezett a legendás elődökről is, mindenekelőtt ennek a háznak hajdani igazgatójáról, „Tóth Pistáról”, akik sokat tettek azért, hogy valami elinduljon, történjen Székesfehérváron. Östör Annamária úgy vélte, jól sáfárkodik a város a ránk hagyott örökségükkel!

 

A kulturális est a Magyar Örökség díjas énekművész, Faragó Laura műsorával folytatódott, aki nemrég megjelent „Szép illatja száll a víg szívemre” című könyvében megjelent gyűjtéséből válogatott. A Baranyában élő moldvai csángók között Domokos Pál Péter néprajztudós útmutatásaival gyűjtötte dalok, mesék, balladák az ősi magyar hit-és dallamvilágot idézték. „A határszéli magyarság kultúrájának folyamatos lemorzsolódása végül elvezet a magyar kultúra megsemmisüléséig” – mondta néprajzi gyűjtésének és továbbadásának fontosságáról Faragó Laura, majd tanárát, Domokos Pál Péter idézte: „Ha mind, aki most végighallgatta ezt az előadást, hazamegy és meggyújt egy szál gyufát, és amíg annak lángja el nem lobban, a csángó magyarokra gondol, már nem éltem hiába.”

 

Előadását követően további dalokkal vezette fel az énekművész Miklós János képzőművész kiállítását, amit Szakolczay Lajos József Attila-díjas író, irodalom- és művészetkritikus nyitott meg. Miklós János legújabb kerámiáiból összeállított tárlatáról, a fehér és színezett napkorongokról, majd a térbe való kilépés „lélekmadarairól” Szakolczay az ősiség és a lírai absztrakt formavilág egyesítését emelte ki.

 

A kiállítás megnyitóját felvezető magyarszentbenedeki táncokkal Tombor Bea és Hahn-Kakas István méltó keretet adott a Magyar Kultúra Napján a művészeteket összefogó teljességre.

 

A Magyar Kultúra Napja rendezvénysorozata holnap a Vörösmarty Színházban 18 órakor Versünneppel folytatódik. A gálaműsoron adják át Székesfehérvár idei „Pro Cultura Albae Regiae” díját annak a személynek, aki kiemelkedő tevékenységével gazdagította a város kulturális életét. 
 

 

Az eseményen készült fotók letölthetőek a Galériából.

 

 

Szöveg: J. Mező Éva

Fotó: Simon Erika