Stabil működés, milliárdos fejlesztések – elkészült a 2015-ös költségvetés tervezete

2015.02.06. 16:49
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2015. február 6. (péntek) 
Magánszemélyek továbbra sem fizetnek adót Fehérváron. Galéria  
 
 
 
 
 
 
Több hónapos előkészítés során elkészült Székesfehérvár 2015-ös költségvetésének tervezete. A javaslatot sajtótájékoztató keretében adta át az előkészítésért felelős dr. Bóka Viktor jegyző a város polgármestere, dr. Cser-Palkovics András számára. A 41 milliárd forint főösszeggel számoló tervezet lehetővé teszi a stabil, optimális működést, emellett idén 13,6 milliárd forintot fordítanak fejlesztésekre és felújításokra. Az önkormányzat továbbra is hitelfelvétel nélkül gazdálkodik, és közel 6 milliárd forintos tartalékkal számol. A költségvetés tervezetét Székesfehérvár polgármestere ismertette részletesen a sajtótájékoztatón.

A költségvetést egy meghatározott keretrendszer szerint, folyamatosan változó jogszabályi feltételek mellett kell elkészíteni minden évben. A rendelet megalkotását befolyásolják továbbá az önkormányzati koncepciók, a korábban elfogadott rendeletek, közgyűlési határozatok, hatályos szerződések és az uniós forráslehívások szabályozásai is.
Ezen keretrendszerben készült el a 2015-ös költségvetési javaslat, amely lehetőséget ad a város stabil és biztonságos működtetésére, a kötelező és önként vállalt önkormányzati feladatok ellátására, az ütemezett és fenntartható fejlődésre hitelfelvétel nélkül. Emellett az önkormányzat felkészül a 2014-2020-as európai uniós támogatási ciklusra, ezen belül is a már 2015-ben időarányosan rendelkezésre álló források lehívására. – emelte ki dr. Cser-Palkovics András polgármester.

A költségvetés tervezete országos összehasonlításban az egyik legmagasabb összegű, közel 17,4 milliárd forint saját bevétellel számol, melynek nagy része, 11 milliárd 480 millió forint az iparűzési adóból, illetve 1 milliárd 155 millió forint építményadóból származik. A telekadót januárban megszüntették, így ezzel a bevételi forrással az idei büdzsé már nem számol, illetve a székesfehérvári magánszemélyeket továbbra sem terhelik helyi adók megfizetésével.

Szabadon felhasználható, stabil pénzügyi eszközként áll rendelkezésre megközelítőleg 6 milliárd forintos tartalék is, melyből 4,7 milliárd forint az önkormányzati feladatellátást szolgáló keret a működés biztonságára és uniós pályázatoknál önerő biztosítására, előfinanszírozásra. A városvezetés célja, hogy ezen pénzügyi eszközöket jelentős arányban megőrizze 2015-ben.

A kiemelt kiadások tekintetében Székesfehérvár intézményrendszerének működtetésére, térségi feladatellátásra és jóléti ráfordításokra 18,6 milliárd forintot költenek idén. A szociális ágazat finanszírozásában a tavalyi évhez képest nem lesz visszaesés, illetve jelentős összeget, 52 millió forintot fordítanak rendvédelmi, közbiztonsági feladatok ellátására. Összesen 13,6 milliárd forint áll rendelkezésre fejlesztésekre és felújításokra. Közülük is kiemelkednek a korábban megkezdett beruházásokhoz várható uniós források és az ITS projektekhez kapcsolódó támogatások is. Az Ybl Miklós-programra 1,5 milliárd forint jut, ebből 297 milliót fordítanak nyolc intézmény tetejének felújítására. A kiemelt fejlesztések között szerepel a Saára Gyula-program folytatása 264 millió forinttal, a „C” jégpálya kialakítása, a hulladékgazdálkodási rendszer korszerűsítése és a Várkörút felújítása is. A 2014-ből áthúzódó fejlesztések között megjelenik egyebek mellett a Mészöly Géza úti orvosi rendelő felújítása, valamint a Gorsium Régészeti Park és Szabadtéri Kiállítás fejlesztése.

„Székesfehérvár a befolyó adókból él, működik és fejleszt. Éppen ezért elsőrangú prioritás a gazdaság növekedése, mert a város is csak így tud növekedni és új feladatokat felvállalni. Ez a kölcsönhatás világosan kiderül a 2015-ös költségvetés tervezetéből.” –
emelte ki dr. Cser-Palkovics András polgármester. Hozzátette: a Kormány adósság-konszolidációja nélkül a városnak csak 2015-ben 3,9 milliárd forintot kellett volna törlesztenie, és nem valósulnának meg a tervezett fejlesztések sem.

A bemutatott prezentáció és a kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.
 
 
Szöveg: Havasi Tímea
Fotók: Simon Erika
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.